Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi j iog 61—62. §§. tetése után a többiek ellen sikeresen érvényesítheti. C. 1895. szept. 18. 756/94. sz. Gr. IX. 472. Alkalmi egyesületből származó per a királyi törvényszék hatásköréhez tartozik ugyan, de ez nem bir kivételes ügvbirósággal. C. 1894. febr. 16. 56/94. sz. Gr. IX. 473. Ha alkalmi egyesülésnél a szükséges pénzt csak az egyik tag: adta, a másik pedig az áru vásárlásához és az ügylet lebonyolításához a szükséges szakértelmet szolgáltatta, a vállalathoz beszerzett anyag az egvesülés ama tagi a tulajdonának tekintendő, aki a pénzt adta. Curia 1907. ianuár 15. I. G. 550/906. Gl. XIV. 683. A vasútépítésnél az alapépítmények elkészítésének elvállalására a vállalkozó részéről szükségessé teszi a keresk. törv. 258. §. 1. és 2. pontjainak tekintete alá eső kereskedelmi ügyletek megkötését, mivel az ily vállalatnál a vállalkozó rendszerint maga szállítja és ebből a czélból mea-szerzi az építkezéshez szükséges feldolgozandó anyagot, tehát ingókat vesz továbbetadás czéljából. Minthogy pedig az ily üg-vlet kereskedelmi minőségén nem változtat az, hogv a vállalkozó által szállított anyag utóbb ingatlan alkatrészévé válik: ennélfogva kétségtelen, hogv a vasúti alanéoitmények elkészítése czéljából alkalmi egyesülésre lépett peres felek jogviszonya kereskedelmi jgyletek tekintetében keletkezett oly alkalmi egyesülés, mely a kereskedelmi törvénv 62. §-ában nyeri szabályozását és amelvből felmerülő kereset elbírálása a kereskedelmi eljárás 6. §-ának harmadik oontja alapián a kereskedelmi bíróságok hatásköréhez tartozik. Bpesti T. 1907. május 22. 1680. sz. Gl. XIV. 684. Regálebérlet iránti társulás nem alkalmi egvesület. C. 1237/905. Gl. XIV. 685. Alkalmi egyesülés létrejöttnek nem tekinthető, midőn a felek valamely vállalatból sem közös hasznot, sem közös veszteséget nem kaphatnak, hanem mindenikök a részére kijelölt területen a vállalatot önállóan folytatja, anélkül, hogy az egyik területen felmerülő haszon vagy veszteség a másik külön területre iogositott felet egyáltalában illetné. Smsz. 12.679/79. sz. Gl. IV. 384. Valamely község által a kir kisebb haszonvételek tulajdonosától kibérelt korcsmáltatási jognak alhaszonbérlésére nézve többek között keletkezett szerződés:, szövetkezetnek egyáltalában nem tekintethetik, nem is alkalmi egyesülés, hanem csak albérlői társas viszonyt állapit meg. Smsz. 8430/80. sz. Gl. IV. 385. Van-e czége az alkalmi egyesületnek? „A gyufaárusitó társasáé alkalmi szövetkezet" kért czégbejegyzése elrendelhető nem volt. B. T. 5984/82. sz. Gl. IV. 387. Alkalmi egyesület csak a tagok személyében perelhető. B. T. 4130/79. sz. Gl. IV. 388. Alkalmi egyesülés felbontása, illetőleg az azt létesitett szerződés bírói megszüntetése iránt indított per nem a Kt.. hanem mindannyiszor az általános magánjog elvei szerint bírálandó el, tehát pl. erdélyi peresetre nézve az osztrák polgári törvénykönyv alapjáról. C. 1885. jan. 16. 734/84. Gl. IV. 389. Az alkalmi egyesülés mindegyik tagjának meg van adva az a jog., hogy ?z üzletet vezetett tagtárstól önállóan és a többi társaktól függetlenül számadást követelhessen. A közös jog érvényesítésére a jogosítottak bármelyike megteheti a szükséges lépéseket és őt a társak e<rvikének tétlensége jogának érvényesítésében nem gátolhatja. Győri T. (1875 : XXXVII. t.-cz. 62. §.) 1897. márcz. 11. G. II. 9. sz. Gl. IV 395. Egyetemleges felelősség az áruk beruházása folytán. Gl. IV 406. A három 'éven át fennállott alkalmi egyesülésnél az öt héten át rendszeresen felmerült jogellenes bevezetések máT önmagukban is elég-