Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)
Kereskedelmi jog 61—62. §§. 57 vei nem ellenkezik az, hogy a célba vett közös üzlethez az egyik tag az összes kiadásokra megkívántató készpénzt adja és a másik tag csak munkájával járul és hogy a czélba vett közös üzlet eredményét tevő vagyonérték, akár a közös üzlet befejezése előtt, akár ezután és akár a végelszámolás megtörténte előtt, akár ezután, kizárólag a készpénzt szolgáltató tag tulajdonába bocsáttassák. Curia felülvizsgálati tanácsa 1903. június 9. G. 75. sz. Gr. IX. 448. Semmi adat sincs reá s egyik fél sem állit ja, hogy a peres felek közös czég alatt folytattak volna kereskedelmi üzletet (kereskedelmi törvény 64. §.) s e szerint a jelzett társaság, amennyiben annak ügykörében kereskedelmi ügyletek is fordulnak elő, a kereskedelmi törvény 62. §-a értelmében csak alkalmi egyesülésnek tekinthető. C. 1893. szeptember 13. 1187/92. sz. Gr. IX. 449. Gl. IV. 401. Az alkalmi egyesületnek szállitott áruknak vételáráért az egyesület tagjai egyetemlegesen felelősek. C. 1904. május 24. 634/903. sz. Gr. IX. 450. Az a körülmény, hogy a munkaadó valamely alkalmi egyesületnek tagja, a munkásokkal szemben az alkalmi egyesület vállalatában teljesített munkákért az alkalmi egyesület többi tagjainak felelősségét megállapítja. C. 1897 november 2-án 5. sz. Azonos 289/885. Gr. IX. 451. Gl. IV. 402. és 405. A keresk. törvény 62. §-a értelmében alkalmi egyesülést képező ennek a vállalatnak részére kötött áruszállítási ügyleteknél mindegyik résztvevőt egyetemleges felelősség terheli a hitelezett vételár iránt. C. 1897. január 7. I. GL 130. sz. Gr. IX. 452. Gl. IV. 403. Az alkalmi egyesülések tagjai a szerződő harmadik irányában egyetemlegesen kötelezvék, ha azok egyike a többiek nevében és megbízásából járt el. C. 1888. nov. 9. 6313. sz. Gr. IX. 453. Gl. IV. 404. Az alkalmi egyesülésnek egyetemleges jogviszonyából következik, bogy akár felperes, akár az alkalmi egyesülés második tagja saját nevükben követelhetik az adóstól a kötelezettség egész és osztatlan teljesítését. C. 1890. április 19. 55. sz. Gr. IX. 454. Gl. IV. 408. Amennyiben az alkalmi egyesülés tagjai közös czéget használnak, az egvik tag által tett árumegrendelésért a másik tag is egyetemlegesen felelős. C. 1896. február 13. 1768/90. sz. Gr. IX. 455. A kereskedelmi törvény 62. §-a alkalmi egyesülésnél a közös czég használatát kizárja. C. 1895. jun. 28. 1808/94. sz. Gr. IX. 456. Gl. IV. 412. Xincs ellentétben a kereskedelmi törvény 62. §-ávaL s áll az, hogy az egvik társtagnak teljesített fizetéssel az adós a többi társ ellenében is elenyészteti tartozását és pedig tekintet nélkül arra, hogy a fizetést felvevő tag a többi tagoknak ezzel elszámolt-e vagy tem? C. 1903. február 11. 939/902. sz. Azonos 2685/87. és 289/85. sz. Gr. IX. 457. Gl. IV. 402., 407. és 409. A befizetni kötelezett összegek befizetését az alkalmi egyesület tagjától abban az esetben is lehet követelni, ha az egyesülés a közös üzletet már megszüntette. C. 1893. szept. 13. 1187/92. Azonos 1922/93. Gr. IX. 458. Gl. IV. 401. Az alkalmi egyesülésnek üzletvezető tagja a másik tagnak üzletrészét még akkor is kiadni tartozik, ha a közös üzletből még künnlevő követelések maradtak fenn, ba a hitelbe eladásra nem volt feliogositva. C. 1891. decz. 11. 1759/90. sz. Gr. IX. 459. Gl. IV. 400. Az egyik társtagra eső veszteséghányadot az alkalmi egyesülésben az üzletvezető tag köteles behajtani, s annak behajthatatlansága esetében az egyes tagot csakis aránylagos rész terheli. C. 1891. deczember 11. 1790/90. sz. Gr. IX. 460. Gl. IV. 390. Az alkalmi egyesület tagjainak har-