Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

5" Kereskedelmi ji az mentesíthetné, ha szolgálatának abbanhagyására a sztrájkban résztvett munkástársai által kényszeríttetett, ha tehát szolgálatának abbanhagyása nem az ö szabad akaratelhatározására vezethető vissza. Jogt. hit. II. 160. A munkaadónak a segéd jogtalan kilépése esetében nincs joga utóbbinak munkakönyvét tetszésszerinti ideig visszatartani s ezáltal a kilépő segédet a munkakeresés lehetőségétől hosszabb időre megfosztani. A munkakönyv nem oly papir, melyben valamely vagyoni igény megtestesül, hanem a segédre nézve ujabb szolgálat vállalása czéljából szükséges igazoló okirat s igy e jogi természeténél fogva zálogul le nem köthető. Ha a segéd a munkaadót értesitette, hogy a munkába visszatérni nem akar, ettől számitva 14 nap alatt adandó vissza a munkakönyv. A kártérítési felelősség kezdetét veszi a 14 napi határidő lejártával és tart mindaddig, mig a segéd munkakönyvét vissza nem kapta. Jogt. hit. II. 133. 61—62. §. Magánjogi társulásban alvállalkozó által megrendelt munkálatok költségeiért harmadik személyekkel szemben rendszerint maga a fővállakozó nem felelős. 1900. szept. 4. G. 264. sz. Gr. IX. 439. Gl. IV. 378. Magánjogi társulás esetében az ily társaság tagjaival szemben a kereskedelmi törv. 62. §-ában meg határozott egyetemlegesség elve alkalmazást nem nyerhet. Curia 1896. október 8. G. 199. sz. Gr. IX. 440. Gl. IV. 379. Fabinyi II. 245. A tisztán közös gazdálkodás czéljából alakult egyesülésnél az egyesületi tagok egymás közötti ügyeinek befejezésére és lebonyolítására a kereskedelmi törvény által a kereskedelmi társaságok felszámolására vonatkozóan meghatározott rendelkezések alkalmazást nem og 61—62. §§. nyerhetnek. Curia 1901. máj. 8. 421/901. Gr. IX. 441. Gl. IV. 377. A csendes (nevezetlen) társasápok. Gl. IV. 380. és 381., 382. A vasutépités elvállalása a kereskedelmi törvény 258. és 259. §-ban felsorolt ténykedések egyikét sem foglalja magában, és igy nem kereskedelmi ügylet; már pedig a kereskedelmi törvény 62. §-a szerint alkalmi egyesület csak kereskedelmi ügylet tekintetében keletkezhetik. C. 1900. szept. 4. G. 264. sz. Gr. IX. 442. Gl. IV. 378. Gottl. VI. 1151. A tisztán közös gazdálkodás czéljából alakult egyesület nem tekinthető a kereskedelmi törvény tekintete alá eső alkalmi egyesülésnek. C. 1901. május 8. 421/900. sz. Gr. IX. 443. Gl. IV. 377. Az a körülmény, hogy felperes iparengedélylyel esetleg nem bir, jogilag nem akadálya annak, hogy felperes résztvegyen egy olyan alkalmi egyesület alakításában, a mely czéljául egy esetleg engedélyhez kötött iparüzlet folytatását tűzte ki. C. 1903. június 9. G. 75. sz. Gr. IX. 444. Csak előre meghatározott ügyletek tekintetében való társulás esetében keletkezik alkalmi egyesülés. C. 19/92. sz. Gr. IX. 445. Az által, hogy alperes és társai az illető gépet közösen vették meg és ezzel a géppel esetleg rendszerint mások gabonáját ellenérték mellett csépeltetik, alkalmi egyesület nem létesült, mert a kereskedelmi törvény 62. §-a szerint alkalmi egyesület csak kereskedelmi ügylet tekintetében keletkezhetik. Curia 1904. nov. 29. G. 351. sz. Gr. IX. 446. Az alkalmi egyesülésben a társaság tartamának előleges meghatározása nem képezi a társasági szerződés lényeges kellékét. C. 1890. november 19. 630. sz. Gr. IX. 447. Gl. IV. 386. Az alkalmi egyesület jogi természeté-