Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 59. §. gyó segéd nincs jogosítva a tömeg ellen felmondási időre járó bért követelni. C. 802/87. Gl. IV. 330. Nincs oly jogszabály, hogy ha a főnök vagy helyettese a segédet a szolgálatból azonnal elbocsátja, a segéd köteles ez ellen felszólalni s a felmondási időre járó illetményét nem követelheti, ha a szolgálatból azonnal történt elbocsátásának kijelentése után szó nélkül röctön távozik. C. 1900. május 28. 154. Gl. IV. 331. Felp. egyéb idényével elutasítandó volt, mert habár az ö alkalmaztatása ecy üzleti évre történt is. de minthogy alu. neki az üzlet tényleges megkezdése előtt felmondott s felt), saját beismerése szerint másutt nyert alkalmazást és . tevékenységét mások díjazásáért vették isrénvbe, tehát a felmondási idő lejárta utáni időre őt alperessel szemben kártérítés csak annyiban illetné meer. amennyiben kimutatta volna, hogy emez egyéb foglalkozásért nvert díjazás összege kevesebbet tesz ki, mint amenyi alnerestöl neki iárt volna, a kártérítés czímén mecitélt összes- tekintetében is a fizetésre kötelezett alp. késedelme a kereset beadása naulával veszi kezdetét, amelv naptól ő a késedelmi kamat megfizetésére kötelezendő volt. C. 1898. jan. 19. 1139/97. Gl. IV. 333. Lakás. Gl. IV. 335. Az évi fizetés mellet alkalmazott segéd részére kikötött utazási napidíjak a dolog természeténél fogva csak az utazással járó kiadások megtérítésére kikötött átalánvnak tekinthetők, amelyek tehát csak az utazás esetén járnak. B. T. 1903. február 12. G. 112. Gl. IV. 337. Ténvá^ás szerint a bérletjegy a M. és társa" czégnek mint a felp. (utazó) főnökének pénzén és az emiitett czég iránvábani szolgálata teljesithetése végett szereztetvén be a feln.. mint utazó részére, ezen szolgálati viszonvnak megszűnése után, tekintet nélkül arra. hosrv a bérleti jegy a szolgálat tartama alatt használatra jogosult felp. nevére állíttatott ki a szolgálatadó ,,K. M. és társa" czég az ő tulajdonának tekintendő bérleti jegy felett szabadon rendelkezhetett. B. T. 1901. január 10. 1900. II. G. 109. sz. Gl. IV. 338. Az alkalmazottnak tehát már az a cselekedete, hogv volt főnökének rendes vevőit maga számára megszerezni törekszik és ebbeli törekvésének megvalósítása végett tevékenységet fejt ki, az 1884 : XVII. t.-cz. 94. §. g) pontjának esetét kétségtelenül megállapítja. B. T. 1897. nov. 14. II. G. 75. sz. Gl. IV. 342. Alapos az ok az ügyevezető igazgató elbocsátásra, ha azzal fenyegetőzik, hogy a részvénytársaság bérbeadott üzletének bérlőjét és az üzletet tönkreteszi, továbbá ha az iratok és értékek kiszolgáltatását az igazgatóságnak megtagadja és az őt üzletvezetéssel megbízó igazgatóságot törvényesnek el nem ismeri. Jogt. hit. II. 32. Ha a vasúti szolgálati rendtartás szerint a véglegesen alkalmazott tisztviselővel szemben felmondásnak akkor van helye, ha fegyelmi vagy szolgálati uton megállapittatott, hogy a szolgálatnak az intézet érdekei és tekintélyének megfelelő ellátására alkalmatlan és az alkalmatlanság nem fegyelmi, hanem szolgálati uton állapittatik meg: ez annyit jelent, hogy a megállapítás az alkalmazottal szemben a vasúttársaság tényének tekintete alá tartozik és igy korlátlanul a bírói elbírálás körébe tartozik az a kérdés, hogy a vasúttársaság részéről az elbocsátás okául felhozott tény, azaz a szolgálatra való alkalmatlanság fenforog-e vagy sem. Jogt. hit. II. 85. Jogos ok a szolgálatból felmondás nélkül való elbocsátásra, ha az alkalmazott sztrájkba lép és ezáltal a szolgálatból 24 órán tul igazolatlanul elmarad. A munkást csak