Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

54 Kereskedelmi jog 59. §. A rendes bíróság a felperes illetik^ fegyelmi hatóságának elhatárolási körébe eső tények valóságát és a kis/a bot* fegyelmi büntetés mérvét felülvizsgálni jogosítva nincsen, csak azt kutathatja, vájjon a felperes terhére rótt cselekmények olyan teimé«:etüek-e, melyek a nyugdíjigény elvesztését vonhatják maguk után. C. 1901. nov. 19. 220. sz.) L. még 0. 1899. nov. 11. 9. 381. (állandó gyakorlat.) Gr. IX. 433. és 431. A nvugdijigénv elvesztésére alapul szolgáló súlyos kötelességsértés tényének megállapításánál rendes biró nemcsak a fegyelmi határozatban megállapított, hanem a vizsgálati iratokban fog]alt tényeket is figyelembe veszi. C. 1901. nov. 19. 221/901. sz. Gr. IX. 434. A nvugdij iránti kereset külön nyugdíjalap esetében is helyesen intéztetett a társaság ellen. C. 1901. nov. 19. 220. sz. Gr. IX. 435. A részvénytársasáar alapszabályaiban esrves vitás igények elbírálására kijelölt közegek közhatóság: jellegével nem birván, az elbírált igény s így a fegyelmi uton történt elbocsátás jogszerűsége is a rendes birói uton elbírálható. C. 1901. június 13. 1472/900. Gr. IX. 436. Annak, hogy alperes felperest a sztrájkban való részvétel miatt felmondás nélkül jogosan elbocsátotta, jogfolyománya az, hogy ez által felperes a nvugbérhez való igényét végleg elvesztette. C. 1902. márcz. 26. G. 589. Gr. IX. 437. Gl. IV. 314. Boltiszolga iparossegédnek tekinthető nem lévén, reá az ipartörvény rendelkezései ki nem terjednek. Bpesti T. 1904. deezember 15. G. 271. sz. Gr. IX. 438. Térfi IX. 150. Ha a kereskedősegéd szerződésileg meghatározott bizonyos időtartamra lett elfogadva, a főnök, amennyiben a Kt. 59. §-ában meghatározott esetek fönn nem forognak, egyoldalú felmondás által a szolgálati viszonyt a kikötött időtartam lejárta előtt föl nem bonthatja. B. 2911/85. Gl. IV. 302. Az, hogv a segéd a főnök üzletvezetőjét műveletlen embernek nevezte s illetlen módon hallgatásra intette, oly súlyos becsületsértést, melynek alapján a segéd felmondás nélkül azonnal elbocsátható volna, egymagában véve nem képezz. Lfi. 11.986/78. sz. Gl. IV. 306. Becsületsértés. Gl. IV. 308. A segéd felmondás nélkül azonnal elbocsátható, ha főnökének az üzlet körében adott utasításait nem követi. C. 4941/83. Gl. IV. 309. A segéd, aki az üzlettől beismerten távol maradt, kimutatni tartozik, hogy főnöke beleegyezésével vagy valamelv jogos gátló ok miatt szünetelt. C. 1895. szept. 6. E. 390. Gl. IV. 312. Igazolatlan szünetelés. Gl. IV. 313. Visszaélés a főnök bizalmával. Gl. IV. 319. A közadósnak kereskedelmi alkalmazottja, ebbeli minőségében a köz' adós által létesített ügyleteknél egvedül és kizárólag1 csakis a közadós érdekeinek megfelelően tartozott eljárni és éppen azért azokért az ügyletekért, illetve azoknál való közbenjárásáért, melyeket a közadós másokkal kötött, a másik féltől a maga javára a közadós hátrányára szolgálható vagyoni előnynek biztosítását már az állásánál fogva köteles tisztesség szempontjából sem fogadhatta el főnöke beleegyezése nélkül. C. 1900. jan. 25. 902/99. sz. Gl. IV. 322. Midőn alp. főnök azon körülményre fekteti perbeli védekezését, hogy felp. segédnek bizonyos időre felmondott: ebben annak beismerése rejlik, hogv maga alp. sem tartotta felp. felhozott mulasztásait olyanoknak, melyeknél fogva felp. segéd a Kt. 59. §. 3. pontja értelmében felmondás nélkül azonnal elbocsátható lett volna. Lfi. 416/81. Gl. IV. 327. Bizonyítási teher. Gl. IV. 328. A szolgálatot adó csődbejutásakor a szolgálatot felmondás nélkül elha-