Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 59. §. 53 és kapott. C. 1903. április 22. G. 678/1902. Gr. IX. 417. A pénzintézet igazgatója ellen fel­merült hiresztelésekből keletkezett s annak becsületét érintő állapotnál — ós nem az állitólag elkövetett visszaélésekre, mint tényekre nem alapitható az igazgatónak szerző­désileg biztosított végkielégítése nélkül leendő elboosáttatása. C. 1897. szeptember 29. 604/907. sz. Gr. IX. 458. A segédnek felmondás nélkül való . elbocsátására elégséges, ha a segéd főnöke beleegyezése nélkül akár sa­ját, akár más részére kereskedelmi ügyletek létesithetése végett lépé­seket tett és az ügyletek folytatá­sát megkezdette. 0. 1902. novem­ber 19. 514/1902. Azonos 637/900. sz. Gr. IX. 419. Gl. IV. 324. ési 325. Nem szolgálhat alapul az elbocsátásra olyan eljárás, mely szabálytalan "ugyan, de amely az elbocsátást megelőzőleg huzamosabb idővel tör­tént. C. 1903. okt. 21. 1105/902. sz. Gr. IX. 420. Gl. IV. 321. Az átvett pénznek a pénztárba tör­tént késedelmes beszolgáltatása törvényes ok a felmondás nélküli, azonnali elbocsátásra. C. 1885. jú­nius 25. 230. sz. Azonos 967/1889. sz. Gr. IX. 421. Gl. IV. 317. és 318. A valamely bodegában alkalmazott, a főnök tilalma ellenére fizetés nélkül italokat fogyasztó üzletke­zelő felmondás nélkül azonnal el­bocsátható. C. 1894. február 29. 1078/1893. sz. Gir. IX. 422. Gl. IV. 320. A részvénytársaság igazgatója a fize­tésére vezetett végrehajtásiról az igazgatóságot nem értesítette és a foglalás dacára fizetését felvette. Szolgálati szerződése azonnal meg­szüntethető. C. 1901. december 5. 1404/1901. sz. Gr. IX. 423. A vezérigazgatónak adott végkielégí­tés tárgyában kötött szerződés azon az alapon nem hatálytalanít­ható, hogy a vezérigazgató a tár­saság cége alatt a maga részére tőzsdei ügyleteket kötött, ha ninos beigazolva, hogy a társaság a vég­kielégítési összeg megszavazásaikor erről a körülményről nem birt tu­domással. Ouria 1900. január 30. 1198/1899. sz. Gr. IX. 424. Az az alkalmazott, aki főnöke segé-i deit egy más versenyvállalatnál leendő elszerződtetésre rábírni igyekszik, f elmondás nélkül azon­nal elbocsátható. C. 1900. okt. 9. 637/1900. Gr. IX. 425. Gl. IV. 325. Az üzlet megszűnése nem ok az elbo­csátásra. C. 1898. március 17. 741/1897. Gr. IX. 426. Gl. IV. 273. Az a körülmény, hogy a főnök az azonnali elbocsátáskor annak okát a segéddel közölte-e, közömbös. O. 1892. márczius 11. 615. sz. Gr. IX. 427. Gl. IV. 323. A szolgálati szerződést a főnök nincs jogosítva felbontani azért, mert a segéd az akttá levő munkásokat saját, szolgálataira is használta. C. 1894. január 26. 1257/92. sz. Gr. IX. 428. Jogos elboosáttatása esetében az al­kalmazott nem tarthat igényt a nyugdíjazásának esetére történt, de stornírozott biztosítási ügyletből kifolyólag a biztosító társaság ál­tal a szolgálátadónak visszafizetett díjösszegekre. C. 1901. nov. 13. 675/1901. Gr. IX. 429. Az a körülmény, hogy az óvadékot adott alkalmazott nem szolgáltatta át az üzletből történt kilépése al­kalmával az üzleti levelezéseket ós könyveket, csak oly esetben szol­gálhatna alapul az óvadék kiszol­gáltatása iránti kereset elutasítá­sára, ha a cautiót visszatartó főnök oly határozott kárt sübstantiál, a melyet a levelek visszaváltásával szenvedett. C. 1897. május 19. 876/896. sz. Gr. IX. 430. Gl. IV. 340. A ffgytlmileg elbocsátott alkalma­zott nyugdíjigényének megállapítá­sánál a rendes bíróság a fegyelmi büntetés mérvét felülvizsgálni jo­gosítva nincsen. C. 1902. szept. 53 G/1902. Azonos 722/1899., 3231/901. Gr. IX. 432.

Next

/
Thumbnails
Contents