Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

50 Kereskedelmi jog 57—58. §§. A felmondási időn tul járó fizetését a jogellenesen elbocsátott üzletvezető csakis kártérités czimén követelheti. C. 1897. deczember 21. 515/97. sz. Azonos 1164/91. sz. Gr. IX. 386. A szerződési idő letelte előtt a szolgálatból elbocsátott segédet a felmondási időn tul szolgálati illetményei csak annyiban illetik meg, amennyiben a károsodást elhárítani módjában nem állott. Gr. IX. 387. A szolgálati idő tartama alatt törvényes ok nélkül elbocsátott alkalmazott hátralevő szerződési időre járó fizetése kártérités czimén Ítéltetik meg ugyan, de a szenvedett kár nagyságát a biztositott fizetés aequivalense állapítja meg. C. 1896. deczember 23. 566/96. sz. — Állandó joggyakorlat. Gr. IX. 388. Ha a felmondás a szolgálatba lépés előtt történt, a segéd nem tartozik a szolgálatra jelentkezni. Curia 314/92. sz. Gr. IX. 389. A segéd nem követelheti a szolgálati szerződés féntartását, hanem csak azt, hogy szerződésellenes elbocsátásából származó kára megtéríttessék. C. 1899. május 23. 161. sz. Gr. IX. 390. A szerződési egész idő tartamára a főnök elbocsátott segédjét kárpótolni tartozván, a segéd joggal igényelheti a más alkalmazás elnyeréseőrt fizetett közvetítési dijat is. 1900. nov. 29. 755/900. sz. Gr. IX. 391. Gl. IV. 332. A szolgálatból elbocsátott alkalmazott azon az alapon, hogy főnöke szolgálati bizonyítványt neki ki nem adott, kártérítést követelhet ugyan, de olyan esetben, melyben a főnök a bizonyítvány kiadására már hatóságilag köteleztetett és az alkalmazott annak kiállítását ezután nem szorgalmazta, nincs meg az okozati összefüggés a bizonyítvány ki nem szolgáltatása és az abból származott kár között, hogy az alkalmazott állást nem kaphatott. C. 1903. okt 21. 1278/902. Gr. IX. 392. A segédet elbocsátó főnök a segédnek az abból származott kárát, hogy elbocsátási bizonyítványt neki ki nem adott,, megtéríteni tartozik. C. 1901. május 22. 1446/900. sz. Gr. IX. 393. Gl. IV. 341. Az ir>artörvény 90. §-a értelmében közérdekből tiltva lévén a segédet addig felvenni, mielőtt előbbi szolgálata megszűnt, vagv felmondás által megszűnik, az ennek ellenére felfogadott segéd részéről szolgálatba nem lépéshez kötött kötbér megfizetése az uj szolgálatadó által nem követelhető. C. 1896. szept. 22. 1070/95. sz. Gr. IX. 394. Gl. IV. 345. A munkakönyvek az iparossegédtől való minden olyan elvonása, amely a törvényes rendelkezések betartását lehetetlenné teszi, törvénybe ütközik s ezért a munkakönyvet az ioarossegéd hitelezője vissza nem tarthatja még abban az esetben sem, ha azt az iparossegéd önként adta. át a követelés biztosítására. Gr. IX. 395. A jó erkölcsökbe ütközik, ha a, segéd a főnöke javára kötött ügyletben a másik féltől vagyoni előny biztosítást elfogad. C. 1899. szept. 30. G. 297. Gr. IX. 396. Gottl. V. 949. Az ipartörvény 71. §-a második részének c) pontja nem nyerhet akkor alkalmazást, ha magának az illető iparosnak törvény- vagy szerződésellenes ténykedése veszélyezteti a tanoncz életét vagy egészségét, hanem csak akkor, ha az a veszély magából a kiképzés tárgyát tevő iparág- minőségéből a tanonczra enaek személyes állapotánál fogva háramolhatik. C. 1899. június 10. G. 157. sz. Gr. IX. 397. Gl. IV. 344. • A főnök kártérítéssel tartozik a tanonczát munka közben ért baleset" következményeiért. C. 1900. decz. 28. 4404. sz. Gr. IX. 398. Gl. IV. 343.