Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi y Az ipartestület által a társulati ügyésznek adott megbízás alapján, ha az az ipartestület törvényes kötelességére vonatkozott, az ipartestület az ügyészt díjazni köteles. C. 1895. okt. 30. G. 66. Gr. IX. 399. Gl. IV. 349. Az önérzetében a főnök részéről sértett üzletvezető szolgálatának elhagyása kényszer alatt történtnek tekintendő. 0. 1896. február 25. 1509/94. sz. Gr. IX. 400. Gl. IV. 300. Az elszámolási kötelezettség hanyag teljesítésére vonatkozó szemrehányás nem oly sértés, mely miatt a szolgálatot a segéd azonnal elhagyhatja. C. 1899. május 23. 161/99. Gr. IX. 401. Az orvos mint magasabb tudományos képzettséggel biró alkalmazott, a kereskedelmi törvény I. r. 6. czimében emiitett segédszemélyzet közé állásánál fogva nem tartozván, reá nézve az ipartörvény 176. §-a alkalmazást egyáltalán, tehát akkor sem nyerhet, ha,alkalmaztatása mellett magángyakorlatot nem is folytathat. Ilygienikus tejtermelő intézet orvosi teendőire alkalmazott orvosnak — habár e mellett magángyakorlatot is folytathat — felmondási ideje egy év. Jogt. hit. II. 145. A részvénytársasági igazgató állásánál fogva nem kisegitö, hanem intéző hatáskörrel bir, s igy állása nem esik a segéd tekintete alá. Felmondási ideje tehát nem három hónap, hanem egv év. — A szolgálatból elbocsátott alkalmazottnak felmondási időre járó illetményeihez való törvényes igénye független attólj hogy elbocsátása után kap-e másutt alkalmazást; a szolgálatadó pedig elbocsátott alkalmazottjának a felmondási időre járó illetményeit egyszerre, már a kilépés előtt tartozik megfizetni. Jogt. hit. II. 116. A kereskedelmi gyakorlat szerint a főnökök nagyobb előlegeket segédeik fizetéséből nem egyszerre, hanem több havi részletekben szokog 57—58. §§. 51 tak levonni. A főnök tehát az adott előleget nem vonhatja le tetszése szerint egyszerre a segéd fizetéséből. Ha az oly főnök, akinek segédje 2000 K-t meghaladó összeggel tartozik neki fizetési előleg és pénztári hiány czimén, az eddigi havi 60 K helyett havi 100 K-t akar a segéd havi 360 K fizetéséből törlesztés gyanánt levonni, vagy ha az oly segédtől, akinek fizetési előlege félévi fizetésére rug, váltót kiván, nem követ el oly méltatlanságot, melynél fogva az ipartörvény 95. §. b) pontját lehetne alkalmazni. Jogt. hit. II. 127. Az 1884 : XVII. t.-cz. 140. §-a értelmében netán alkotott szabályrendelet és esetleg az iparhatóságtól erre vonatkozólag bekivánandó vélemény alapján volna megállapitható (S. E. 37. §.), vájjon a heti bérre felfogadott betonpallér az 1884 : XVII. t.-cz. 92. §-ában felemiitett fontosabb teendőkkel megbízott oly iparossegédnek tekinthető-e, aki három havi felmondási időre tarthat igényt? B. 1898. május 13. II. G. 25. sz. Gl. IV. 286. Hogy valamely üzletben alkalmazott égvén a Kt. 57. §-ában foglalt hoszszabb felmondási határidőt igénybe vehesse, azt, hogy ő az üzletben fontosabb teendők vitelével volt megbizva, bizonyítani tartozik. Lfi. 11.986/78. sz. Gl. IV. 287, Pallér. Gl. IV. 292. Alkalmazás minőségének megállapítása a díjazás figyelembevétele alapján. Gl. IV. 293. Az esetben, ha a szolgálati bizonyítványban oly záradék fordul elő, mely szerint a segéd a főnöknél viselt állásából „saját kérelmére" bocsáttatott el: a felmondási időre járó fizetését, követelni jogában nem áll. C. 708/82. Gl. IV. 296. Fizetés ki nem adása szerződésszegés. Gl. IV. 298. Segéd felfüggesztése nem szerződésszegés. Gl. IV. 299. „Takarodjék helyre", a főnök részéről nem becsületsértés. Gl. IV. 301. 4*