Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 57—58. §§. 49 segédek tekintendők fontosabb teendőkkel megbízottaknak, - az 1884 :X VII. t.-cz. 99. §-ának utolsó pontja szerint az iparhatóság hatáskörébe tartozik. Curia 1899. okt. 10. 1063/99. Gr. IX. 374. Az által, hogy a volt főnök jogutódja felp.-t az átvett üzletben előbbi minőségében és korábbi fizetése mellett tovább alkalmazta, a jogelőd által tett felmondás hatálya megszűnt. C. 1896. szept. 3. 776/95. sz. Gr. IX. 375. Gl. IV. 297. Az üzlet tulajdonosának személyében beállott változás nem jogosítja fel az alkalmazottat arra, hogy az előbbi'tulajdonostól a felmondási időre járó illetményét követelhesse akkor is, ha az uj tulajdonos őt ugyanezen javadalmazás mellett alkalmazásában megtartotta, mert ebben az esetben az esetleges korábbi felmondás hatálya megszűnt. C. 1903. szept. 30. 859/902. sz. Gr. IX. 376. Az alkalmazott a felmondási idő alatt csak ugyanabban a hatáskörben köteles szolgálatot teljesíteni, amelyben a fennálló szerződés értelmében szegődtetett. C. 1902. november 12. 81/902. sz. Gr. IX. 377. Az ipartörvény 97. §-ának rendelkezéséből, amely szerint egyfelől a főnöknek segédje irányában, ha ezt törvényes ok nélkül bocsátotta el, a felmondási időre járó illetményére nézve feltétlen fizetési kötelezettsége van megállapítva, másfelől pedig ki van mondva, hogy a segédnek ezt az illetményét a főnök szolgálatból való kilépése előtt köteles kiadni, nyilvánvaló, hogy a segédnek a felmondási időre járó illetménye nincs függővé téve a kártérítéshez való igény érvényesithetésének feltételeitől, hanem az a segédet a törv. alapján végkielégítésül feltétlenül megilletvén, az elbocsátás tényével azonnal esedékessé válik. C. 1897. január 7. I. G. 346/96. Azonos 755/900. 1157/96. Gr. IX. 378. Gl. 332. és 336. A felmondási időre járó díjazás a segédet nem kártérítés, hanem törvénynél fogva illetvén, az a körülmény, hogy a főnök hívására vissza nem jön, vagy máshová szegődik el, nem érintheti ebbeli jogát. C. 1896. október 22. 906/96. Azonos 335/94., 335/93., 452/91.,. 1001/83. Gr. IX. 379. Gl. IV. 339. A nyereségre dolgozó munkásoknak biztosított bérminimum is oly fix fizetésnek tekintendő, mely a felmondási időre járó kártérítési öszszeg meghatározásának alapul szolgál. C. 1899. okt. 10. 1063/99. Gr. IX. 380. A felmondási időre az elbocsátott segéd a szerződésileg kikötött nyereség-jutalékra igényt nem tarthat, mert az ebbeli igény csak a tényleges szolgálatban kifejtett közreműködő tevékenység esetében állapitható meg. 0. 1896. febr. 6. 1283/95. sz. Azonos 1157/96. sz. Gr. IX. 381. Gl. IV. 336. A szolgálati szerződési viszonyt a főnök netáni kártérítési kötelezettsége mellett megszüntetvén, ennek következményeként a segéd a természetben élvezett illetményeknek kiszolgáltatását a szolgálati viszonynak megszüntetése után már nem követelheti.. C. 1897. jun. 4. G. 189. sz. Gr. IX. 382. Gl. IV. 334. Fabinyi II. 442. Felmondás esetében próbaidőn belül is a kártérítést a fizetés egyenértéke képezi. C. 1894. április 22. 439/93. sz. Azonos 1541. és 1316/92. sz. Gr. IX. 383. Ha a nyereség-jutalék előre egy minimális összegben meghatároztatott — ez fizetés jellegével bir s annak megfelelő része a felmondási időre is megilleti az elbocsátott segédet. 0. 314/92. sz. Gr. IX. 384. A segédnek kötelezett irodaátalány is fix fizetés jellegével birván, a felmondási időre őt megilleti. C. 1894. február 9. 1623/92. sz. Gr. IX. 385. Tatics-Sándor: Döntvények II. 4