Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 56—58. §§. 47 don kiszámítandó nyereségnek egy része képezendi és arra is kötelezi magát, hogy ez ügyletek iránt a kölcsönös leszámolás időnkint megejtetni fog: a segédnek (u. n. commis intéressé) mindamellett csakis arra van joga,, hogy a főnök ama könyveit,, illetőleg azok ama részeit, melyek a kérdéses üzletágra vonatkoznak, abban az esetben, ha a megejtendőnek megállapított együttes elszámolás megtagadtatnék, betekinthesse s hogy netalán előállható követelése alapjául szolgálandó számításait megtehesse; arra azonban, hogy főnöke neki elkülönített, 'alakszerű számadást terjeszszen elő, a szolgálati viszonyra tekintettel, jogosítva nincs, miért is netaláni felhívási keresetével elutasítandó. Lfi, 471/80. sz. Gl. IV. 281. 56. §. A főnöknek joga van ahhoz, hogy az alkalmazottat megillető munkabérbe beszámítsa azt az összeget, amit az alkalmazott táppénz fejében oly intézménytől kap, amelybe a munkaadó főnök is befizetést teljesít a munkás érdekében. Bpesti T. 1904. deczember 15. I. G. 271/904. sz. Gr. IX. 349. Attól a biztosított jogtól, hogy betegség esetén hat hónapon át teljes illetményeit élvezheti az alkalmazott, meg nem fosztható az által, hogy a hivatalból való kényszernyugdíj ázást ellene előbb mondják ki. C. 1903. november 13. 858. sz. Gr. IX. 350. Gl. IV. 283. Az 1884 : XVII. t.-cz. 176. §-ában meghatározott 8 nan záros határidő jellegével bír, mely közbevetett felebbvitel által meg nem hosszabbítható. Nagyváradi T. 1906. nov 21. G. 127. Gl. XIV. 681. Térfi XI. 627. A szerződésnek abból a rendelkezéséből, hogy a felp. által letett óvadék a szerződés minden pontja pontos betartásának biztositékául adatik,, helyesen vonta le a felebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy felp. nem csupán a szolgálati viszony tényleges tartama alatt az alp.-nek esetleg okozott károkért — amint azt felp. vitatja, — hanem mindazon károkért felelős, amelyeket jogtalanul s idő előtt történt kilépése által az alp.-nek okozott, és helyesen mondotta ki, hogy e kárigény megállapításáig alp. az óvadékra megtartási joggal bír. C. 1907. január 24. II. G. 172/906. Gl. XIV. 682. 57—58. §. A csupán a napnak bizonyos óráira alkalmazott könyvvezető is, ha egyébként a főnök és a segéd közötti viszony fenforog, oly állandó alkalmazottnak tekintendő, aki a felmondásra és az ezen idő alatt járó illetményre jogos igényt tarthat. C. 1897. november 16. 1083/96. EZ. Azonos 1236/94. sz. Gr. IX. 351. Gl. IV. 284. Oly személyek, kik valamely üzletben csak időnkint bizonyos teendők véghezvitelére mint kisegítők, habár rendes díjfizetés mellett is felfoe-adtatnak, de amellett szabadon más foglalkozást is űzhetnek, a kereskedelmi törvény 55. §-a alá eső kereskedősegédek sorába nem tartoznak. C. 1900. márczius 6. 873/99. sz. Azonos 362/87. sz. Gr. IX. 352. Gl. IV. 261. Hetilap szerkesztőjének felmondási ideje hat hónapban állapíttatott meg. C. 1903. deczember 4. 475. Gr. IX. 353. Egy évi felmondás állapíttatott meg egy politikai napilap felelős szerkesztője részére. Bpesti T. 1966/99. sz. Gr. IX. 354. Az ipartörvény 97. §-ának rendelkezése szolgálati viszonyára nézve a czégvezetőre is alkalmazást nyer. C. 1897. június 4. G. 189. sz. Gr. IX. 355. Gl. IV. 271. A darabszámra fizetett segédnek is van 15 napi felmondáshoz igénye. C. 1890. márczius 21. 1101/88. 'EZ. Gr. IX. 356. Gl. IV. 285. A pinczemestert, mint fomtosabb teendőkkel megbízott alkalmazottat,