Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

4ii Kereskedelmi jog 55. §. sem voltak eredetileg a házalókra is alkalmazhatók, a későbbi keletű Kt. 55. §-a mégis az ipartörvény ide vonatkozó rendelkezéseit a kereskedők minden nemére s e szerint a házalókra is kiterjesztette. Smsz. 2426/80. Gl. IV. 257. Az állandó alkalmazás fogalmának meghatározása, mint ez az 1881. évi LX. t.-cz. 61. §. utolsó pontjában foglalt meghatározásból is kitűnik, nem függ attól, hogy az alkalmazott csak egy főnökkel leervén szolgálati viszonvban. 1896. május 13. 1028. sz. Gl. IV. 258. A rendes fizetés nélkül egyedül az egves ügyletek után dij (provisio) mellett működő ügynök szolgálati viszonyban állónak tekinthető nem lévén, a kereskedői segédszemélvek közé nem tartozik; dijai iránti követelését tehát az iparhatóság mellőzésével egyenesen birói utón érvényesítheti. Smsz. 1326/78. Gl. IV. 262. Kereskedősegédeknek, minő a Kt. 57. §-a szerint a könyvvivő is,, a dolog természeténél fogva, de az ipartörvény 90. és 108. §-aiból kitetszőleg is csak oly egyének tekinthetők, kik ugyanazon időben egész tevékenységüket azon egy főnöknek szentelik, vagyis annál állandó és nem hetenkint néhány órát igénybe vevő munkára vannak alkalmazva. C. Hh. 1887. június 10. 362, Gl. IV. 263. Kereskedősegédeknek, minő a Kt. 47. §-a szerint a könyvvivő is, a dolog természeténél fogva, de az ipartörvény 90. és 108. §-aiból kitetszőleg is csak oly egyének tekinthetők, kik ugyanazon időben egész tevékenységüket azon egy főnöknek szentelik, vagyis annál állandó és nem naponkint néhány órát igénybe vevő munkára vannak alkalmazva. C. 1895. E. 3. Gl. IV. 264. Az, aki valamely biztositó intézetnél jogtanácsosi állást foglal el, a keresk. segédet akár a keresk., akár a csődtörvény szerint illető kedvezményben egyáltalán nem részesülhet. Lfi. 9/79. Gl. IV. 267. A szikvizkihordás nem segédi, hanem cselédi foglalkozásnak lévén tekintendő, a szikvizgyárosok és a szikvizkihordók közt fenforgó vitás kérdésekre a Kt. 55. §-a s az 1872. VIII. t.-cz, — a Kt. 60. §-a értelmében — alkalmazást nem nyerhet. Smsz. 10.298/80. Gl. IV. 268. A biztositó társaság által valamelyik ügynöke ellen az általa felvett, de be nem szolgáltatott biztositási dijak iránt inditott kereset, mintha az ily ügynök a Kt. 43. §-a értelmében keresk. meghatalmazottnak tekintendő ugyan, de a kereskedői segéd személyek közé nem sorolható,, nem az iparhatóság elé, hanem közvetlenül birói útra, jelesül a keresk. biróság illetékessége alá tartozik. Smsz. 19.674/78. Gl. IV. 270. A szolgálati szerződés megkötése. Gl. IV. 274. Az a kereskedősegéd, aki teljes ellátást nyer főnökétől, de a pénzbeli fizetés összegére nézve meg nem állapodott, a szakértők véleménye alapján megállapított összeghez tarthat igényt. C. 1897. május 6. 1043. sz. Gl. IV. 277. Pótmunkák dij ázása. Gl. IV. 278. Oly előleges megállapodások, melyek által a munkaadók birság terhe alatt kötelezik magukat, hogy munkásaiknak tekintet nélkül azok ügyességére, munkaképességére és az esetleg változható viszonyokra, eleve megállapított munkabért fognak bizonyos időn át kiszolgáltatni, mint olyanok, melyek nemcsak a munka adónak, haaiem a munkásoknak, illetőleg segédeiknek is szabad elhatározását és szerződési szabadságát korlátozzák, kötelezőknek nem tekinthetők. C. 1889. okt. 4. 3297. Gl. IV. 280. Ha a főnök kereskedősegédjével szerződést köt, hogy őt valamely kijelölt üzletág vezetésével megbízza akkép, hogy meghatározott fizetési összeg helyett dijazását az amaz üzletágból elérendő s kijelölt rrió-