Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 55. §. alatt a szolgálatot teljesítse, de ha ezen szolgálatot nem kívánja és az alkalmazott a felmondási idő alatt uj állást kapott és töltött be, ez által a felmondó főnök a fizetés alól nem szabadul. C. 1905. jan 11. 468/904, Gl. XII. 1728. Valamely biztosító társaságnak alkalmazottja, habár igazgatói czimmel bír is, de ha igazgatói hatásköre nincs, a társaság elleni igényeit elsősorban az iparhatóság előtt tartozik érvényesíteni. C. 1905. jan. 5. 1645/904: Gl. XII. 1729. Az elszámolásra alkalmazott üzletvezető által el nem számolt áruk értéke iránti kereset nem tartozik az iparhatóság elé. C. 1905. április 27. 484/905. Gl. XII. 1731. Ha az iparhatóság az ipartörvény 176. §-a értelmében elébe utasított felperest hatáskör hiányából utasította is vissza, a rendes bíróság előtt indított kereset el nem utasítható azon okból, hogy az iparhatóság a kereset felett érdemben nem határozott. C. 1905. május 17. 605/905. Gl. XII. 1732. Elállás a próbaidőre kötött szolgálati szerződéstől a szolgálat megkezdése előtt. B. 1907. április 10. 1906. G. II. 214. Gl. XIV. 672. Térfi XI. 289. A részvénytársaság gyárának vezetője nem vét sem a kereskedői tisztessée-, sem a rendes kereskedő gondossága ellen azzal, ha tilalom nélkül saját önálló üzlete részére a gyárral határidőüzleteket köt. Curia 1906. decz. 14. 1233/905. sz. Gl. XIV. 673. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság alkalmazottjai mint részvényesek a közgyűlésen az igazgatóság jelentése ellen szavaztak, nem lehet ok elbocsáttatásukra. C. 1907. január 29. 533/906. és 534/906. sz. Gl. XIV. 674. A kereskedői szolgálatból származó munkabérkövetelések nem esnek az osztrák polg. törv. 1480. §-ában meghatározott 3 évi elévülési idő alá. C. 1907. ápriljs 4. 780/906. Gl. XIV. 675, A kereskedelmi utazó a felmondási időre az utiátalánynak azt a részét is igényelheti, amelyet életszükségleteinek kielégítésére fordított volna. Az utazótól főnöke "nem kívánhatja segédi munka teljesítését. C. 1907. február 20. 204/906. Gl. XIV. 676. Az alkalmazottnak a felmondási időre járó illetménye őt a törvény alapján végkielégítésül megilletvén, az nincs függővé téve a kártérítés érvényesithetésének feltételeitől és igy a kilépés után előállott valamely tény, jelesül, hogy az alkalmazott megfelelő javadalmazásu álláshoz jutott, nem lehet befolyással eme törvényes igényének megállanitására. O. 1907. február 12. 169/906. Gl. XIV. 677. A szolgálatát állásának megszüntetése okából, habár felmondás nélkül és igy önként elhagyó alkalmazott és szolgálatadója között az eddigi fennállott szolgálati viszony megszűnése egyik félnek a hibájára sem lévén visszavezethető, a szolgálatadónak az alkalmazott által befizetett nyugdíj illetmények visszatartásához nincs jogczime s igy azokat a főnök az alkalmazottnak a szolgálatból történt kilépése alkalmával kiadni tartozik. C. 1907. márczius 6. 160/906. Gl. XIV. 678. A felp.* mint az alp. gyári vállalat fonó osztályának műszaki igazgatója, az 1884: XVII. t.-cz. 92. §-ában felsorolt ipari alkalmazottak köréből kiemelkedő intézői hatáskörrel felruházott, magas évi fizetéssel, tekintélyes mellék járandóságokkal és termelési jutalékkal javadalmazott fontos műszaki .állást töltött be az alp.-nél, amely állás jelentőségét — a felmondási idő meghatározása szempontjából — egyáltalán nem szállítja le az a tény. hogv az önmagukban véve is nagyarányú alp-i gyári osztályok felett a gyári üzem egységes vezetése érdekében earv vezérigazgató evakorolja a főfelügyeletet s tölti be a főintézői hatáskört, valamint az a további körülmény sem, hogy