Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 55. §. 43 C. 1905. november 28. 646/904. Gl. XII. 1714. A kereskedelmi alkalmazott, ki határozott időre fogadtatott fel, épp ugv követelheti törvényes felmondási időre járó illetményeit, mint az. akit határozatlan időre fogadnak fel. C. 1905. máj. 23. 1543/904. Gl. XII. 1715. Ok nélkül lemondó segéd a felmondási időre járó illetményre igénynyel nem bír. C. 1905. november 2. 670/905. Gl. XII. 1720. Az elbocsátásra jogos ok forog fenn, ha a segéd egy munkanapon át igazolatlanul szünetel. Az, hogy ezen szünetelés a kereskedő akarata ellenére történt, külön bizonyításra nem szorul, amennyiben minden igazolatlan munkaszünetelés a dolog természete szerint a főnök akarata ellenére történtnek tekintendő. C. 1905. január 31. 996/904. sz. a, Gl. XII. 1717. A fölmondás nélküli elbocsátásnak olyan okával, amely az elbocsátás idejében még fenn sem állott és igy érvényesíthető sem voflrt, védekezni nem lehet. C. 1905. június 15. 647/905. Gl. XII. 1718. A segéd betegsége vétlen balesetnek tekintendő és ez okból a főnök beteg segédjének hat héten át köteles illetményeit kiszolgáltatni. Amenynyiben a szolgálat teljesítésére való képtelenség — betegség — hat hétnél tovább tart. a munkaadó a szolgálati szerződést azonnal megszüntetheti. B. 1905. szeptemebr 7. II. G. 82/905. Gl. XII. 1719. Térfi X. 228. A részvénytársaság közgyűlésén megszavazott végkielégítéshez nem tarthat igényt az az intézeti tisztviselő, ki ellen utóbb több visszaélés bizonyult be. C. 1905. anuár 18. 118/904. Gl. XII. 1721. A vezérigazgatói állástól azonnal való elbocsátásra törvénves ok az: hogy a vezérigazgató alantasának az intézetet kárositó üzelmeit elnézi, vagyis azok megelőzése,, illetve jóvátétele czéljából szükséges intézkedéseknek kellő időben való megtételét elmulasztotta, másfelöl az is elég ok, ha állását arra használta fel, hogy oly módon szerzett vagyoni előnyt, amivel a társaság üzleti érdekét veszélyeztette; ilyen eljárásnak tekintendő az, hogy a társaságnál kölcsönt felvevő felektől a maga részére külön díjazást szedett, sőt a kölcsönök megadását ezen külön díjazástól tette függővé. C. 1905. június 15. 600/904. Gl. XII. 1722. A szabónál alkalmazott szabászt a fontosabb teendőkkel megbízott segédek közé nem lehet sorolni és mint iparossegéd csupán az 1884. évi XVII. t.-cz. 92. §-ának első bekezdésében meghatározott 15 napi felmondásra tarthat jogszerű igényt. B. 1905. okt. 17. 6051. Gl. XII. Üzletvezető szabász felmondási ideje három hó. C. 1905. jan. 11. 468/904. Gl. XII. 1724. Biztosító társaság üzletvezető ügynöke a neki biztosított utazási napidiiat arra az esetre is követelheti, ha huzamosabb tartózkodásra utasíttatott valamely helységbe. C. 1905. április 5. 883/904. Gl. XII. 1725. Rendes fizetésű segéd utazási napidijat csak tényleges utazás esetén követelhet. C. 1905. február 14. 460. Gl. XII. 1726. A sörgyárban alkalmazott igazgató a K. T. I. rész 6. czimében említett segédszemélyzet közé nem tartozik, következően az ipartörvény 92. §-ának a felmondásra vonatkozó rendelkezése reá nem nyerhet alkalmazást. Egyéb megállapodás hiányában őt a szolgálati viszony felbontásával, egy évi felmond'ts illeti meg. C. 1905. november 3. 722/905. sz. a. Gl. XII. 1727. A felmondási időre fizetés a főnököt a felmondás ténye alapján, mint törvényből folyó kötelezettség terheli, tehát akkor is, ha az elbocsátott alkalmazottnak a felmondásból vagyoni kára nem származott; a felmondó követelheti ugyan, hogy az alkalmazott a felmondás ideje