Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)
42 Kereskedelmi jog 55. §. érdeke forog kérdésben csak maga a vasúttársaság van hivatva eljárni. Jogt. hit. II. 84. Az iparossegéd által a munkaadója ipari üzemében végzett munkákért külön kikötés és előzetes megállapodás nélkül is dijazás követelhető. Abból, hogv az iparos és segédje között ez utóbbinak dijazása iránt semmiféle megállapodás nem létesült, az következik, hogv az iparossegéd megállapodás hiányában munkaadójától szolgálatának oly mérvben való dij ázását követelheti, amely mérvben az ő munkaköréhez hasonló munkakört betöltő iparossegéd hasonló viszonyok és rendes körülmények között dij áztatni szokott; de semmiesetre sem következik az, hogv az ily iparossegéd az őt megillető dij ázásról lemondott volna, avagy a munkaadója által kikötés nélkül, önként nyújtott csekélyebb értékű ellenszolgáltatással megelégedni tartoznék. Jogt. hit. II. 128. A nyugdij intézetbe tartozás nem feltétele a szolgálati viszony állandóságának. Akit két vasúttársaság rendszeres szolgálatra alkalmaz, annak mindkét társasággal szemben fennálló szolgálati viszonyán és annak jogi következményein — ellenkező megállapodás hiányában — nem változtat az a körülmény, hogy az alkalmazott a két vp-sut üzleti belkezelésében nem vétetik fel mind a két vasútnak, hanem csak az egyiknek személyzeti létszámába. Jogt. hit. II. 144. A kereskedelmi gyakorlat szerint a főnökök nagyobb előlegeket segédeik fizetéséből nem egyszerre, hanem több havi részletekben szoktak levonni. A főnök tehát az adott előleget nem vonhatja le tetszése szerint egyszerre a segéd fizetéséből. Jogt. hit. II. 127. A nyugta bélyegét ellenkező megállapodás hiányában az adós viseli. A IV. oszt. kereseti adó azt terheli, aki az állandó fizetést, mely után az adó fizetendő, élvezi. — Vasúti I szabadjegyre és kedvezményes utazásra való igényt, erre vonatkozó kötelem hiányában, nem állapit meg az a tény, hogy a vasút valakit ezekben a kedvezményekben egy ideig szívességből részesit. Jogt. hit. II. 132. A takarékpénztár volt igazgatójának évi segélydijat szavazott meg s azt az intézet fennállásának tartamára kívánta biztosítani, amiért is, ha a takarékpénztár fennállásának időtartamát meghosszabbította és ez alapon működését alapszabályszerüleg folytatja, az alapszabályoknak részbeni módosítása nem bir azzal a hatálylyal,, mintha az eddig fennállott takarékpénztár megszűnt és helyébe egy uj intézet alapult volna, s nincs iogositva a segélydíj fizetését megtagadni. C. 1904. decz. 15. 637/904. V. Gl. XII. 1711. A volt főnök azokkal, akik hozzá kérdést intéztek, közölte, hogy a nála alkalmazva volt tisztviselő szorgalmas stb., de megj egyezte, hosv bizalmi állásra nem alkalmas és üzleti titkokat nem szabad reá bizni; minthoírv a főnök jogosan tekinthette volt alkalmazottját olyannak, aki a köteles titoktartást mes'szegte, csak a kereskedelmi forgalomban feltétlen szükséges őszinteséggel járt el és igy abból ellene kártérítési alapot megállapítani nem lehet. C. 1905. jun. 15. 647/905. sz. a. Gl. XII. 1712. A szolgálati viszonyban adott kauczió az utóbb keletkezett adásvételi viszonyból származott követelésekre kifejezett hozájárulás nélkül akkor sem fordítható, ha ezen ujabb viszony tartama alatt is helybenhagyatott az. C. 1905. november 27. 1653/904. Gl. XII. 1713. Az a körülmény, hogy az alkalmazott a szolgálati viszonyt huzamosabb időn át folytatta a nélkül, hogy az őt megillető nagyobb illetményt igényelt volna, nem tekinthető ez iránti jósáról való lemondásnak,
