Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

28 Kereskedelmi jog 43—44. §§. 287/902. Azonos G. 37/900., 408/900. Gr. IX. 217. Gl. IV. 141. Az, kit a főnök eladási ügyletek megkötésére felhatalmaz, a kereskedelmi törvény 43. §-a értelmében harmadik személyekkel szemben egyúttal felhatalmazottnak tekintetik mindarra, ami ily ügyletek kötésével rendszerint jár, tehát a vételárnak és az ügyletek többi feltételeinek megállapítására is. A főnök által meghatalmazottjának adott oly utasítások, melyek a meghatalmazottnak a kereskedelmi törvény 43. §-ából folyó ezen törvényes jogkörét korlátoznák, a korlátozásról tudomással nem biró harmadik személyek irányában joghatálylyal nem birnak. C. 1897. január 27. 402. sz. Azonos 462/96. Gr. IX. 218. Gl. IV. 142. A kereskedelmi forgalomban használni szokott ez a kifejezés „Vertreter" oly általános fogalmu, hogy nem adja meg a kereskedelmi meghatalmazott hatáskörét. C. 1895. máj. 5. 1059/94. Azonos 367/99., G. 244/901. Gr. IX. 219. Gl. IV. 193. Az úgynevezett „Platzagent" nem tekinthető kereskedelmi meghatalmazottnak. C. 394/92. Gr. IX. 220. Külföldi kereskedő itteni fióküzletének vezetője olyan kereskedelmi meghatalmazott, ki hitelbe adhat el. C. 1894. máj. 8. 227/93.^ Gr. IX. 221. Az üzletvezető felelősségén az a körülmény mit sem változtat, hogy mint kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre, nem terjedt ki arra is, hogy hitelben vásárlásokot tehessen. Curia 1896. szeptember 2. 251. Azonos 376/89., 1010/900., 134/86., 430/87. Gr. IX. 222. Gl. IV. 161. és 165. Üzletvezető a keresk. törvény 43. §-a értelmében jogosítva van árukat hitelben is vásárolni. C. 1895. márczius 1. 67/95. Gr. IX. 223. Vételügylet megkötésére csak olyan kereskedelmi meghatalmazott van jogosítva, aki állandó alkalmazásban áll. C. 1895. nov. 1. 976/94. Gr. IX. 224. Ha a szerződést a főnök elfogadta, — az ügyletet kötő meghatalmazott külön megbízás nélkül a szerződésen utólagos változtatásokat tenni jogosítva nincsen. Curia 1902. október 8. 326/902. Gr. IX. 225. Gl. IV. 206. Az üzletvezető jogköre nem terjed ki az egész üzlet eladhatására. Curia 1899. november 14. 781. Gr. IX. 226. Gl. IV. 157. A kereskedelmi meghatalmazott nem tekinthető jogilag meghatalmazottnak arra, hogy főnökének tényleges vagyoni igényéről minden ellenérték nélkül lemondjon, mert ez a kereskedelmi ügyletek különleges természetével ellenkezik. C. 903. márcz. 17. G. 598/902. Gr. IX. 227. A kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre nem terjed ki az üzlet folytatásával nem járó oly feltétel megállapítására, hogy az eladó a vevőt bizonyos körülmények bekövetkezte folytán érhető kárért kártalanítani fogja. C. 1904. decz. 13. 1009/903. Gr. IX. 228. A fióküzletben elárusitással megbízott üzletvezető nem tekinthető megbízottnak arra, hogy a fióküzletbe árukat rendeljen. C. 1903. október 15. G. 261/903. Gr. IX. 229. Az adás-vétel megkötésével mebizott az adásvétel rendszerinti feltételeinek megállapítására megbízottnak tekintendő ugyan, de nem a kivételes börzebiróság kikötésére. A gazdatiszt külön megbízás nélkül nem tekinthető feljogosítottnak arra, hogy gazdája nevében a kivételes választott bíróság illetékességet is kiköthesse. C. 1898. július 18. 680/98. Azonos 690/97. és 79/99. Gr. IX. 230. A valamely egyezség megkötésére megbízott meghatalmazott különös felhatalmazás nélkül nem jogosított az általános egyezségi okiratban meghatározott egyezségi hányadnál nagyobb hányadot egy