Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 43—14. §§. 25 A korlátlan hatáskörrel megbízott kereskedelmi meghatalmazott egyma«ával ezzel a meghatalmazással jogilag nem tekinthető meghatalmazottnak arra, hogy a niegbizó tényleges vagyoni igényéről minden ellenérték nélkül lemondjon, minthogy ez a kereskedelmi ügyletek különleges természetével ellenkezik. C. 1903. márez. 17. 59S 902. Gl. IV. 145. Zsákkölesönzö üzletnél a kikölcsönzés anyagának — zsákoknak — beszerzése az üzlet folytatásának oly okszerű feltétele., mely az üzlet rendszerinti folytatásával összekötöznek tekintendő. C. 1885. márcz. 19. 868/84. Gl. IV. 149. Az üzletvezető jogköre a Kt- 43. §-a értelmében kiterjed mindazokra az üervletekrej .melvek az ily kereskedelmi üzlet folytatásával járnak és mindazokra a jogcselekményekre, melyeket az ilynemű jogügyletek rendszerint szükséeessé tesznek. C. 1894. nov. 16. 602. Gl. IV. 150. Eltekintve attól, vaiiou a kérdéses j áruk alp. vagy meghatalmazottja által rendeltettek-e meg és vájjon JJ. Jakab a Kt. 43. §-a szerinti meghatalmazottnak tekinthető-e vagy sem? jelen perben már döntő ténvt képez ama ténv. hogv az alp. czimére számla mellett elküldött áruk alp. tokaji üzlete részére átvétettek-e? mert ezen tény bizonyítása esetén alp. az üzleti vagyonába beruházott amaz áruezikkek nem kifogásolt árát megfizetni tartozik C, 1885. jun. 2. 68. sz. Gl. IV. 164. Az, kit. a főnök eladási ügyletek megkötésére felhatalmaz, a Kt- 43. §. értelmében harmadik személvekkel szemben egyúttal felhatalmazottnak tekintetik mindarra, ami ily ügyletek kötésével rendszerint jár. tehát a vételárnak s az ügyletek többi feltételeinek megállapítására is; a főnök által meghatalmazottjának adott oly utasitások pedig, melyek a meghatalmazottnak a Kt. 43. §-ából folyó ezen törvényes jogkörét korlátozzák, a korlátozásról tudomással nem biró harmadik személyek irányában joghatálylyal nem birnak. C. 1897. jan. 27. 462. Gl. IV. 167. A kereskedelmi meghatalmazott jogkörébe tartozó cselekvényeknek ismérvéül nem azoknak kisebb vagy nagvobb fontossága, hanem az a körülmény van megjelölve, hogy azok rendszerint az üzlet folytatásához tartozzanak, illetve az üzlet folytatásának rendszerinti szükségletül jelentkezzenek. IST. 1901. máj. 30. 1901. G. 18. Gl. IV. 170. Kereskedelmi meghatalmazás szóval is adható. Térfi II. 569. A főnök czimére vasuton érkezett áruk átvétele a pénztári kezelés körébe rendszerint nem tartozik. BD. K. és V. tvszék. 1900. szept. 17. E. 225. Gl. IV. 171. Aki takarmánynak a vasuton beraktározásával és szállításával megbízatott, ez ügyletre nézve kereskedelmi meghatalmazott, lévén, jogköre takaró ponyvának kölcsönvételére is kiterjed és e cselekménvéböl a me<rbizóra származik kötelem, aki a kölcsön természeténél fogva a nonwa visszaszállításáról is gondoskodni tartozik. 1875:XXXVn. t.-cz. 43. §. P. 1S97. május 3. G 18. sz. Gl. IV. 174. Ai egyes ^asy bizonyos nemű ügyletekre vonatkozó felhatalmazás a hitelben vásárlásra rendszerint ki nem téried, s a kereskedelmi megbízott által hitelre történt vételi jogügylet, amennyiben arra külön megbizísa nem volt, vagy amennyiben azt a megbízó utólag jóvá nem hagyja, a megbízóra nézve nem kötelező.C. 1902. jan. 30. 509/901. Gl. IV. 175. Kereskedelmi meghatalmazotti következtetés a tényekből. Gl. IV. 178., 179., 180. Az a kereskedő vagy szerződő fél. aki a czég kereskedelmi meghatalmazottjával oly ügyletet köt. amelyről kellő gtmdossác és elővigyázat mellett tudhatta, hogy annak a czéggel szemben való érvényéhez a czég hozzájárulása szükséges, vagyis.