Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)
24 Kereskedelmi jog 43—44. §§. vény 41. §-ának rendeleténél fogva a fióktelep czégjegyzékébe is beje^-yzendő. Bpesti T. 1905. szept. 19. 2587/905. sz. a. Gl. XII. 1705. Miután a czégvezetöi meghatalmazás szóval is adható, annak érvényességére, következőleg váltókötelezettség elvállalására nézve is, sem a czésr. sem a czégvezetöi meghatalmazásnak a czé^-iep^'zékbe bevezetését a Kt. 37. §-a lényeges feltételkéoen nem rendeli. C. 1900. okt. 30. 494. sz. Gl. IV. 137. 43—44. §. A fennálló kereskedelmi szokás szerint' az üzletvezető abban az esetben, ha a megrendelőknek anyagi megbízhatóságát is vizsgálni köteles, a részére kikötött proviziót csak a tényleg; befolyt vételár után igénvelheti. C. 1904. decz. 20. 27/904. sz. a. Gl. Xn. 1706. A kereskedelmi meghatalmazott kezéhez — rendszerint joghatálylyal — eszközölhető fizetés vagy fedezetnyújtás hatálytalannak tekintendő a megbízóval szemben akkor, ha a fizetés, illetve fedezetnyujtás a szokástól eltérően vasrv a harmadik személy által ismert vagy rendes kereskedői gondossásr mellett felismerhető, megszorított jogkört túlhaladó módozatok szerint történt és a meghatalmazott a fizetést, illetve fedezetet nem juttatta el a megbízóhoz. C. 1905. április 13. 849/904. Gl. XII. 1707. (Liszteladási) joc-ügyletek megkötésére meghatalmazott ügynök: „Kereskedelmi meghatalmazott." Gl. XII. 1708. A biztosítási ügynök, vagy kötvények kiállítására nem jogosított főügynök ebbeli minőségénél fogva rendszerint csupán a szerződés megkötésének közvetítésével, az ajánlatnak átvételével s a biztositóhoz való juttatásával lévén megbízva, hatásköre csupán a közvetítés körébe eső teendőkre terjed ki, de nincs feljogosítva a szerződés feltételeit illető kijelentéseknek a biztositót kötelező hatálylyal való tételére, különösen a díjfizetésnek a kötvényben szerződésileg meghatározott módi ától eltérő módozatra vonatkozó megállapodás létesítésére. Jogt. hit. II. 31. A férj által üzletvezetői minőségben nejének üzlete részére eszközölt árurendelések. B. 1906. nov. 23. II. G. 137. sz. Gl. XIV. 665. Térfi XI. 48. A K. T. 43. §-a szerint kereskedelmi meghatalmazott az általa megkötött ügvletből folyólag csak az oly jogcselekményekre tekintendő felhatalmazottnak, melyek az ilyenemü ügyletekkel rendszerint járnak. A már megállapított vételárból való elengedést azonban rendszerint az eladási ügyletek szükségessé nem teszik és iey az eladást teljesítő ügynököt külön megbízás nélkül nem illeti meg az a jog. hogy főnökét kötelező módon vételár elengedéseket tehessen. Bnesti T. 1907. febr. 18. II. G, 185/906. Gl. XIV. 666. Térfi XI. 278. Az üzletvezető jogköre csak azokra az ügyletekre terjed ki, amelyek az általa, vezetett üzlet folytatásával rendszerint járnak; a gépkereskedés üzletvezetőjének jogköre ennélfogva nem terjed ki ócskagépek vásárlására. C. 1907. márcz. 15. 170/906. Gl. XIV. 667. A keresk. meghatalmazott jogköre nem terjed ki arra, hogy főnöke nevében a hitelezői védegylet eljárásához csatlakozzék. C. 1907. márcz. 21. 134. Gl. XIV. 668. A kereskedelmi meghatalmazottnak e minőséere a főnöknek vagy kifejezett vagy oly hallgatólagos cselekményekben nyilvánuló meghatalmazásán alapszik, melyekből a meghatalmazotti viszony szükségképen következik. Térfi I. 293. A kereskedelmi meghatalmazott, rendszerint nem tekinthető feljogosítottnak arra, hoay főnökét kötelezőleg egvezségeket kössön. Térfi Vni. 612. A kereskedelmi meghatalmazott — külön felhatalmazás hiányában — nincs jogosítva kezességet vállalni. C. 986/82. Gl. IV. 144.
