Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 38—41. §§. •_»:; nem szolgál okul a kereset visszautasítására. Gr. IX. 182. A czégvezető mulasztása által oly ügyletek ellátása körül okozott kárért, amelyekben a czégvezető e minőségben a kereskedelmi • törvény értelmében külön megbízás nélkül is jogosítva van eljárni, harmadik személyeknek a czég felelős. C. 1900. ezept. 10. 138. sz. Gr. IX. 183. A törvényellenesen bejegyzett czégvezető által vállalt váltókötelezettsésr a főnökre nem kötelező. Curia 322/87. sz. Gr. IX. 184. A czégvezetési jogosultság bejegyzésének eredeti érvénytelensége (pl. a főnök személyes vapy hitelesített alakú bejelentése hiányában) jóhiszemű harmadik személyivel szemben is bizonyítható. Gr. IX. 185. Felelős a czég, ha az árukövetelés fedezeti váltóját bár csak a czégvezető irta alá. Curia 1905. szept. 7. 791/904. Gl. XII. 1703. A czégvezető jogköre u°*vanannak az üzletnek azonos czégü, de különböző telepei egvike-másikára nem korlátozható. B. 1905. márcz. 22. 601. Gl. XII. 1704. A czégvezető nem korlátozható egyes üzleti telepre. B. 1904. június 7. 1316. Gl. XI. 1220. Jogkérdést képez, hogy ki tekintendő fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottnak. B. 1904. okt. 20. II. G. 105. Gl. XI. 1221. Térfi IX. 287. 39. §. A keresk. törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés helyes értelmezése szerint, amint nem korlátozható a czégvezető jogköre bizonyos ügyletekre, vagyha az üzletnek több ága van, egves ily ágakra, vagy bizonyos időre, - ugy ha a főnöknek ugyanazon czég alatt több telepe van, nem korlátozható az az egyes telepekre sem. Bpesti T. 1904. jun. 7. 1316. Gr. IX. 186. 40. §. A keresk. törvény 40. §-ának a czégvezetőre nézve a czégjegyzés módjára vonatkozólag felállított szabály nem tekinthető kötelező jogszabálynak abban az értelemben, hogv a czégvezető más, mint az előirt formában a czéget nem jegyezhetné, a forma be nem tartása tehát a czégvezető által elvállalt kötelezettséget el nem enyésztetí. C. 1899. május 16. 408. sz. Gr. IX. 187. Czégvezető nem köteles czégjegyzésénél keresztnevét (melléknevét) használni. C. 3107/84. sz. Gr. IX. 188. Gl. IV. 135. Az a körülmény, hogv a czégvezető a czéget, mely csak magyarul volt beiegvezve. a B) alatti okiraton német nyelven jegyezte, döntő befolvással nem bír. C. 1890. okt. 9. 425. sz. Gr. IX. 189. Gl. IV. 134. Ha a czégvezető a czéghez saját nevét a czégvezetésre vonatkozó toldással nem csatolja, ez a körülmény az általa főnöke nevében tett megrendelés joghatályát nem érintheti. C. 1887. febr. 17. 1007. sz. Gr. IX. 190. Gl. IV.125. A keresk. törvénv 42. §-a a czégvezetési meghatalmazás megszűnésének bejelentését a főnök kötelességévé teszi ugvan, de e rendelkezés nem fosztja meg a czégvezetőt attól a jogától., hogv a czégvezetési meghatalmazás megszűnését az illetékes törvénvszéknél önmaga is bejelenthesse. Bpesti tábla 1892. jan. 20. 6464/91. sz. Gr. IX. 192. Gl. IV. 140. A kpresk törvény 42. §-a egy valósággal létező czécrvezetési felhatalmazást feltételez. C. 1887. ápr. 27. 322. sz. Gr. IX. 193. Gl. IV. 138. A czégvezetők jogköre. Térfi VTTI. 421. 41. §. E—- és uervanazon czég alatt folytatott több kereskedelmi telep számára csak az összes telepekre kiterjedő jookörrel rendelhető czégvezető; ehhez képest a főtelepnél bejegyzett czégvezetöi felhatalmazásnak hatálya a fióktelepekre is kiterjed; miért is ez a czégvezetöi felhatalmazás, a kereskedelmi tör-