Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

22 Kereskedelmi jog 37—38. §§. üzlet részére történt megrendelés esetében, ha a megrendelt áru az üzlet részére átvétetik, és abban felhasználtatik. annak vételáráért az üzlettulajdonos felelős, tekintet nélkül arra, hogv az árut az üzlet számára önmaga vagy más rendelte-e meg, lényegében az üzlet tulajdonosának az eladó kárára való jogtalan gazdagodásán alapulván, csak abban az esetben alkalmazható, ha a iogtalan gazdagodás esete tényleg fenforog. ez pedig a dolog természeténél fogva csak akkor áll be, ha az üzletben felhasznált, illetőleg tovább eladott áru vételára az üzlettulajdonos javára veendő számításba. Erről azonban nem lehet szó akkor, ha az üzlet folytatására szóló jogosítvány bérbeadatott. mert ilyen esetben az üzlet számára rendelt és abban tovább adott áruért befolyó vételárra nem az üzlettulajdonosnak, hanem csakis a bérlőnek van kizárólagos igénve. Bpesti T. 1906. febr. 15., II. G. 187/905. sz. GL UH. 1169. Térfi X. 52. A szolgálati viszonyban álló czégvezetői és üzletvezetői és a társaság képviseletére törvény erejénél fogva önálló hatáskörben működő felszámolási tisztség összeférhetetlenségénél fogva a meghatározott időre alkalmazott czégvezető. aki a társaság felszámolása alkalmával felszámolóvá lett, a felszámolói tisztséer elfogadásával a czésvezetői állásról lemondottnak tekintendő s a hátralevő időre díjazást nem igénvelhet. C. 1906. febr. 13. 707/905. sz. Gl. HU. 1170. Mintho?v lisztvételi ügvletnél a tőzsdei választott birósáj? illetékességének kikötése az ügylet szokásos lebonyolításától nem tér el; a szatócsnak liszt vételére feljogosított meghatalmazottja a tőzsdebirósáff illetékességének kikötésére is felhatalmazottnak tekintendő. Budapesti tábla 1906. ápr. 4. 236. sz. Gl. XHL 1171. 38. §. Czésvezetői jogosultság iránti felhatalmazás házasfelek között csak közjegvzői okiratban foglalható. Gr. IX. 175. Az idegen tartozásért való kezességvállalás a kereskedelmi üzlet folytatásával együtt járónak nem tekinthető. Hy kötelezettséget a czégvezető csak a főnök külön felhatalmazása alánján vállalhat a czég nevében. C. 1901. decz. 13. 291. sz. Azonos 1378/91. sz. Gr. IX. 176. A czégvezető jogköre nem terjed ki arra. hogy a czégnek törlését kérelmezhesse. Bpesti T. 2264A9. Gr. IX. 177. Az oly ügylet, mely által egy egész kereskedelmi üzlet esrv harmadikra átruháztatik s ez^pl maga az üzlet folytatása tényleg megszüntettetik, kereskedelmi üzlet folytatásával járó ügyletnek egyáltalában nem tekinthető. C. 1900. okt. 2. 306. sz. Gr. IX. 178. A csődbe jutott kereskedőnek czégvezetője. miután e minőségben a törvénynél fogva főnöke nevében csakis a keresk. üzlet folytatásával járó teendők ellátására van jogosítva, főnökét a csőd előtt nyert czégvezetési meghatalmazás alapján a csőd tartama alatt nem képviselheti. C. 1891. április 14. 1260/90. sz. Gr. IX. 179. Azon körülmény, hogv a czégvezető a czégjegyzékbe bevezetve nincs, a czégvezetői jogosultság érvényére nézve semmi befolvással nem bír. C. 1887. febr. 17. 1007. sz. Azonos 494/900. sz. Gr. IX. 180. A csak a budapesti üzlet vezetésére kiterjedő hatáskör csak a kereskedelmi meghatalmazott s nem a czégvezető hatáskörét állapítja meg. C. 1897. okt, 26. 269. sz. Gr. IX. 181. Azon körülmény, hogy felperes az alperes czéget megnevezett ezégtulajdonosa személvében idézi perbe és a per során kiderül, hosrv a megnevezett személy a czégnek nem tulajdonosa, hanem czégvezetője: