Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 27—37. §§. jából a pert akár a társasági tagok, akár csak azok egyike ellen is jogosult folyamatba tenni. Curia 1905 május 31. I. G. 3/1905. sz. Gl. XII. 1699. Gottl. X. 2230. A számlán nyomtatva levő az a megjegyzés, hogy a vételár csakis közvetlenül az eladó kezéhez fizethető, joghatályos. Bpesti keresk. tsz. 1905. decz. 29-én. D. 768. sz. Gl. XIII. 1163. Az épitész által kiállított könyvkivonat alapján zálogjog előjegyzésének csak akkor van helye, ha könyvkivonatból kitűnik, hogy a követelés kereskedelmi ügyekből származik. C. 1906 január 10-én 9354/905. sz. Gl. XIII. 1164. A perrendtartás 35. §-ában foglalt illetékességi szabály a kereskedelmi könyvekbe bevezetett kártéritési követelésekre nem alkalmazható. Bpesti tábla 10. sz. polg. döntvénye 1906. márcz. 29. Gl. XIII. 1165. Az utolsó bevezetés után husz év múlva a kereskedelmi könyvek már mi bizonyitó erővel sem birván. egyéb valószinüsitő adatok hiányában még az egyoldalú főeskü megítélésére sem képeznek elegendő adatot. C. 1906. május 18. 649. sz. Gl. XIII. 1166. A fiumei kereskedő által osztrák honos ellen a fiumei keresk. biróság helyi illetékessége megállapítandó, ha a számlán, a mely a vevőnek az áruval egyidejűleg, vagy azt előzőleg kézbesittetik, az a záradék foglaltatik, „hogy a fizetendő és perelhető Fiúméban". C. 1906 augusztus 28. 724/905. sz. Gl. XIII. 1167. A bejegyzett kereskedő szabályszerűen vezetett könyvei csupán a jogczimre és a mennyiségre nézve képeznek nem teljes bizonyítékot, a megrendelés és kiszolgáltatás tényének bizonyítására nem. Térfi VIII. 273. Kereskedelmi könyv bizonyitó ereje. Térfi VIII. 723. Czégbitorlás forog fenn akkor is, ha valaki olyan czéget használ, amely más, már bejegyzett czéghez oly mérvben hasonlít, hogy ezzel az üzleti forgalomban könnyen összetéveszthető. Ennek a kérdésnek elbírálásánál főleg a gyakorlati szempont az irányadó, kiindulva abból, hogy a régebbi czég telephelyén keletkező minden ujabbi czég szövegében határozott, világos és futólagos megfigyelésnél is nyomban felismerhető különbeéget kell megkövetelni, különösen akkor, ha az ujabb czég a régi czéggel azonos üzletággal foglalkozik. Ez okból a czégbitorlás fenforgása megállapittatott a felperes ..Nemzetközi szállítmányozó társulat részvénytársaság magyarországi fiókja" javára a „Nemzetközi szállítmányozási részvénytársaság" alperes ellen. C. 1907. szept. 4. 8. sz. Gl. XIV. 663. A kereskedelmi könyvek felmutatása csak akkor rendelhető el„ ha a bizonyitó fél szabatosan előadja a bejegyzések tartalmát. Bpesti T. 1907. febr. 24. 198/906. Gl. XIV. 664. 37. §. A kereskedelmi törvény 37. és köv. s'zakászainak a czégvezetökrie vonatkozó rendelkezései a részvénytársaságokra is vonatkoznak. Czégvezető alkalmazása sem a részvénytársaság jogi természetével,, sem pedig annak szervezetével nem ellenkezik, mivel a részvénytársaság vagyonjogi ügyleteire nézve az egyénnel, mint jogalanynyal egy tekintet alá esik és ha ügyvitelét a törvény A-ilágos szavai szerint £193. §.) meghatalmazottakra bizhatja, ugy czégvezetöt is választhat. Bpesti T. 1905. május. 9. 1429. sz. a. Gl. XII. 1700. Igazgatóhelyettesi czim a czégjegyzékbe bevezethető. B. 1905. szept. 28. 2593/905. Gl. XII. 1701. A czégvezető bejelentése nem gátolja a kereskedőt abban, hogy kötelezettséget más alakszerűség mellett vállalhasson. Térfi IX. 636. Az. anyagi jogszabály, hogy valamely