Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

20 Kereskedelmi jog 27—36. §§. vállalt kötelezettség joghatályát nem érinti. C. 1899 június 15-én 230/1899. sz. Gr. IX. 174/a. Kültagnak a betéti társaság elleni keresete a ezégvezetőnek kézbesithető. C. 1894 január 30. 774/893. Gr. IX. 174/b. Hosrv- a kereskedelmi könyvek mikor fogadandók el bizonyitékul és azoknak minő bizonyitó erö tulajdonítandó, a birósáer belátásától függ. Térfi IX. 650. Könyvkivonati illetékesség kártérítés alapján is fennáll. B. 1905 február 8-án. 202/905. sz. Gl. XH. .. 1697. Üzleti összeköttetésnél az a tagadás, hogy a tartozik tétel alatt bejegyzett áruk nem rendeltettek meg és át nem vétettek, figyelembe nem jöhet. C. 1905 deczember 20-án 1278/905. sz. Gl. XII. 1698. Oly könyvkivonat alapján, a melyből nem állapitható meg, hogy abban a feltüntetett követelés kereskedelmi ügyletből származik-e? továbbá, amelyen a közjegyző csak azt tanúsítja, hogy a könyv törvényes kellékekkel bir és hogy a könyvkivonatban feltüntetett tételek az üzleti könyvben foglalt bejegyzésekkel teljesen megegyezők, zálogjog előjegyzésének helye nincs. C. 1905 június 15. 821. sz. Gl. XII. 1691. A kereskedőknek szabályszerűen vezetett könyvei nem képeznek még részbizonyitékot sem oly harmadik személvek ellen, kik nem az 1875: XXXVII. t.-cz. 25. §-a alapján elkönyvelhető kereskedelmi ügyletből, hanem a könyvekbe adósként bevezetett személy kereskedelmi ügylete mellett külön jogügylettel elvállalt kötelezettségből folyóan akár mint készfizető, akár mint egyszerű kezesek vannak kötelezve. C. 1905 szeptember 5-én 5848. sz. Gl. XII. 1692. Lásd még Térfi Vm. 336. Nem tekinthetők közös okiratoknak a könyvkivonatok, a kereseti kimutatások, számlák, melyek az egyik félnek egyoldalúan kiállított okiratai, mert ezek a fél által felszámított követelést tartalmazzák és mint ilyenek nincsenek mindkét fél érdekében kiállítva, sem pedig nem alkalmasak a felek kölcsönös jogviszonyainak tanúsítására. Bpesti T. 1904 szeptember 20-án 2549. sz. Gl. XII. 1693. Az 1868: LIY. t.-cz. 188. §-ának a közokiratokkal való bizonyításra vonatkozó szabályai a kereskedelmi könyvekkel való bizonyítás esetében nem alkalmazhatók. Curia 1905 október 4-én 5312/1905. sz. GL XH. 1694. A kereskedelmi könyvek bizonyitó erővel csakis kereskedelmi ügyletekből eredő jogviszonyban bírnak. Nem szolgálhat bizonyitékul és ezért a hitelesített könyvkivonat alapján előjegyzésnek nincs helye, ha a kezesség egy már bíróilag érvényesített követelésért vállaltatott s nem azzal egyidejűleg keletkezett, mert a kezesség nem a kereskedelmi ügylet biztosításába jött létre, maga a kezesség pedig ebben az esetben a KT. 270. §-ának 3. bekezdése értelmében kereskedelmi ügyletet nem képez. Curia 1905 szeptember 5-én 6781/905. sz. Gl. XH. 1695. A közkereseti társaság könyveinek tartalma a társaság tagjainak egymás közti jogviszonyaira nézve egymás ellenében teljes bizonyítékot nyújt, ha csak a bejegyzések helytelensége vagy valótlansága nem bizonvittatik. C. 1905 május 31. G. 3/1905. sz. Gottl. X. 2230. Ha a KT. 120. §-ának engedélyénél fogva a társaság könyvei megőrzése végett valamelyik társtagnak, egy harmadiknak, vagy az illetékes törvényszéknek adatnak is át, ez a ezég feloszlása után is, ha a társaság valamely tagja ellen a társasági viszonyból eredően per indíttatik, e társasági tagot a könyvek felmutatása iránti kötelezettsége alól fel nem oldja és igy a czég megszűnte után az egyik czégtag a társasági viszonyból eredő követelés érvényesítése czél-