Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

14 Kereskedelmi jog 20. §. ugyanattól a kereskedőtől, akitől ezelőtt, az általa teljesített fizetéseket az eladó, ha azok rendeltetése meg nem határoztatott, a férjet terhelő régi tételekre fordíttatja. C. 1899. máj. 24. 5918/898. Gr. IX. 103. Az átvevő az átruházó ellen külön folvtatott per költségeiért nem felelős. C. 1899. június 19. 748. Gr. IX. 104. Gl. IV. 78. A társaságtól kivált tag a bentmaradó ezégtagtóL aki az összes terheket átvállalta, nem követelheti a még le nem járt váltó kiadását. C. 1904. aug. 30. 1463/908. Gr. IX. 99. Egy biztositió társaságnak a másikba történt beolvadása az összes vagyon átadásával, melyet a felek viszonbíztosítási szerződésnek neveztek, üzletátruházásnak minősíttetett. L. f. L 274/878. és 1879. ápr. 22. 167. GL IV. 80. és 81. Gr. IX. 106. A K. T. 20. §-a nem zárja ki, hogy az átvevő az átruházás előtt keletkezett nem minden kötelezettséget, hanem csak azok esv részét vállalja macára. Térfi Vili. 227. Ha az átvevő, az átruházóinak hitelezőivel közli, hor az utóbbinak üzletével kötelezettségeit is átvállalta s ugyanakkor arról, hogy korlátozással vállalta át a tartozásokat, említést nem tesz, ez esetben a hitelezővel szemben utólag arra, hogv közte és az átruházó közt minő megállapodás történt, nem hivatkqzhatik. Térfi VIII. 227. A K. T. 20. §-a rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogv az üzl^t átvevője a czég eddigi kötelezettségeiért nem minden esetben, hanem csak akkor és ugy felelős, ha és amennyiben ennek kötelezettségét is magára vállalta. Ebből pedig okszerűen folyik, hogv az üzlet átvevője jogosítva van eddigi kötelezettségeit csak részben vagy bizonyos feltételek mellett és korlátok közt \ is átvállalni, mely esetben őt köte- i lezettség csak oly módon és mérv- I ben terheli, amely módon és mérv- ' ben ő a kötelezettséget átvállalta. C. 1904. febr. 11. 1054/V 1903. Gl. XH. 1686. A férj üzletét és czégét nejére ruházta át. ő maga pedig mint czégvezető működik. Elismervén egy, a czég átruházása előtti időből keletkezett váltókövetelést, kimondatott, hogy ezért a jelenlegi czésr a felelős. C. 1904. decz. 15. 176/904. Gl. XII. 1685. A czégelnevezés változása nélkül folytatólagosan váltakozva keletkezett egyéni czég birtokosainak és közkereseti társaság tagjainak vagyoni felelőssége a czég által bérben birt helyiségnek béreiért csak arra az időre terjed, amikor azok tényleg ezégtagok voltak. C. 1904. nov. 17. G. 321. GL XH. 1687. Gottl. X. 2099. Aki ügynökségi irodáját olykép ruházza át, hogy az irodával együtt az üzleti összeköttetések is átmenjenek a vevőre: annak nem szabad az iroda átruházása után az összeköttetést azokkal fentartani, akik az ő faügynőkségi irodájával korábban összeköttetésben álltak. De nem következik ebbőL hogy az eladó egész életére el van tiltva attóL hogy faügynőkségi irodát nyisson és korábbi üzletfeleivel egész életén át üzleti összeköttetésbe bocsátkozzék. Ha tehát 4 év múlva újra faügynökségi irodát nyit és korábbi üzletfeleivel összeköttetésbe lép: nem követ el szerződésszegést. Jogt. hit. n. 46. A szerződő fél által vállalt az a kötelezettség, hogy ő a jövőben semmiféle néven nevezendő phenolphtalein tartalmú hashajtószert — az orvosi rendeletre kiszolgáltatott szereket és az eredeti Purgót kivéve — sem készíteni, sem elárusitani nem fos, egyrészt nem ütközik a gvógyszertárakra nézve fennálló közegészségügyi szabályokba, másrészt pedig mint csupán egv speczialis fajtájú hashajtó szerre vonatkozó versenytilalom nem tekinthető a versenyszabadság oly korlátozásának, mely szerint- a jó erkölcsökbe