Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 20—22., 24. §§. 15 ütköző megállapodás bíróilag érvényesíthető kötelmek létesítésére nem volna alkalmas. Jogt. kit. II. 87. Az üzlet átvevőjének ama kifogásával szemben, hogy az átruházóinak összes tartozását s közöttük azt, melynek kiegyenlítését tőle követelik át nem vette, a hitelezőt, ki az üzletátvétel alapján az átvevő ellen támaszt követelést, terheli annak a bizonyítása, hogy az átvevő az átruházónak kötelezettségeit minden korlátozás nélkül, különösein pedig az utóbbinak az illető perrel érvényesített tartozását is magára vállalta. Térfi VIII. 227. Az üzlet átvevője jogosítva van annak eddigi kötelezettségeit csak részben, vagy bizonyos feltételek mellett és korlátok közt is átvállalni. Gl. XII. 20. §-hoz. A bányatársulat jogutódja csak az elvállalt kötelezettségekért felelős. Térfi IX. 547. Ha egy megalakuló társasczég átveszi egyik tagjának üzleti követeléseit, külön kikötés nélkül nem lehet az átruházó czégtagot az átruházott követelések teljes összegében való behajthatóságáért felelőssé tenni. Curia 1907. május 2. 455/906. Gl. XIV. 660. Az a kereskedő, ki valamely cselekménye vagy mulasztása által ama látszatot kelti, hogy ő a megrendelő, vagy ily látszat felkeltését türi, ép ugy felelős, mintha a megrendelés tőle származnék. B. 397/907. Gl. XIV. 661. Kereskedelmi üzlet átruházásánál csak átvállalás esetében felelős az uj tulajdonos a czég régi kötelezettségeiért. Térfi I. 286. és II. 558. A KT. 20. §-a a házastársak vagy más személyek között történt üzletátruházások tekintetében különbséget nem tesz, sem vélelmet nem állapit meg arra, hogy a házastársak közt történt üzletátruházás esetében az üzlet korábbi kötelezettségeit az átvevő elvállalta. Térfi VIII. 333. 21. §. A kereskedelmi bíróságnak hatásköre a történt czégbejegyzés előtt csupán arra terjed, hogy a kereskedelmi törvény 21. §-nak értelmében ezen törvénynek a czégbejegyzésre vonatkozó rendeleteinek érvényt szerezzen. C. 669/82. Gr. IX. 113. A 21. §. csakis a perenkivüli eljárásban alkalmazható. C. 846/99. Gl. IV. 45. 1. jzet. 22. §. Felebbezési jogkörrel a kereskedelmi és igazságügyi miniszternek 1883. május 31-én kelt rendeletével csakis a czégbiztos van felruházva. C. 166/98. Gr. IX. 114/a. A KT. 22. §-a szerint a czég ellen nyitott csőd a kereskedelmi czégjegyzékben külön kihirdetés nélkül lévén kitüntetendő, a csőd folytán beállott czégfelosztásnak a központi értesítőben való külön kihirdetése nem szükséges. Curia 880/85. Gr. IX. 114/b. 24. §. Az a körülmény egymagában, hogy ugy felperesnek, mint alp.-nek czégében benfoglaltatik az „olajipar" szó, nem eshetik a czégbitorlás fogalma alá, mert ez a szó az üzleti foglalkozást jelzi; ennek a jelzőnek használata mindenkit, ki az olajipar terén folytatja üzletét, megilleti. C. 13/903. Gl. IV. 89. Ozégbitorlást követ el az is, aki czéget vagy czégtoldatot habár csak árjegyzékben vagy üzleti hirdetményekben, jogosulatlanul használ. C. 5192/84. Gl. IV. 83. Gr. IX. 23. 123. Czégbitorlás iránt a keresk. törvény 24. §-a alapján csak azt illeti meg a kereseti jog, aki a megtámadott czég használata által jogaiban köz-