Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 306. §. 201 tokába tettleg át nem mentek és hol a vevőnek még csak a fuvarlevél adatott át. B. 5590/1877. Azonos: 1885. szept. 10. 34-1. sz. Gl. IV. 1151. Megtartási jog a kereskedelmi törvény 309. §-a értelmében csak az adós tulajdonát képező, egyedileg meghatározott és a hitelező birtokába vagy rendelkezése alá került dolgokra gyakorolható, ilyent pedig nem képez az az öszszeg, melylyel a hitelező az adósnak tartozik, mert az erre gyakorolni kivánt megtartás lényegileg nem egyéb, mint beszámitás. 1899. február 23. 1168/1898. sz. Azonos 1017/1903. sz. Gr. IX. 1326. Gl. IV. 1155. Kés'zpénz-óvadékra megtartási jog csak akkor gyakorolható, ha egyedileg meghatározva, pl. lepecsételt csomagban a bankjegyek szám szerinti megjelölése mellett jutott a hitelező birtokába. 1898. szeptember 22. 1052/1897. szám. Gr. IX. 1327. A megtartási jog idegen dolgokra egyáltalán, tehát arra való tekintet nélkül, vájjon a hitelező az elzálogosított tárgyaknak idegen voltát ismerte-e? következőleg tekintet nélkül arra is, hogy a hitelező jó- vagy rosszhiszemű volt-e? nem gyakorolható; már pedig a szóban levő elzálogosított részvények nem az azokat elzálogositó K. J.-nek, hanem az utóbbinak C) alatt csatolt és a másodbiróság által helyesen kifejtettek szerint valódinak tartandó nyilatkozata értelmében, valamint a B) alatti közokirat szerint is a felperes tulajdonai. Curia 1904. április 19. 800/1903. sz. Gr. IX. 1328. A kereskedelmi törvény 309. §-ában szabályozott megtartási jogra pedig felperes sikerrel azért nem hivatkozhatik, mert alperesek a bianco-váltót azzal a határozott rendelkezéssel adták, hogy azt a lejárt 512 K 85 filléres váltó megújítására használják fel, a meg- , határozott rendelkezéssel adott dolgokra pedig épp az idézett 309. §. szerint megtartási jog nem gyakorolható. De nem hivatkozhatik e §. rendelkezésére felperes azért sem, mert a törvényhely rendelkezéséből nyilvánvaló az, hogy a megtartási jog csak oly értékpapírokra gyakorolható, melyek az adósnak valamely harmadik személy ellen fennálló követelésére vonatkoznak, de arra nem adnak jogot, hogy csak az adós aláírásával ellátott üres váltóürlapot, mely sem nem értékpapír,' sem nem ingó vagyon, sem valódi követelést nem képez, a hitelező egyszerűen adóslevéllé átalakítva kitöltsön, s ezzel magát az adósát tegye ismét adósává, mert ez valósággal nem is megtartási jog gyakorlata volna, hanem csak a váltóval nem fedezett követelésre váltónak szerzését képezné. Curia 1904. márczius 2. 647. sz. Gr. IX. 1329. Oly esetben, midőn a tisztítás végett átvett valamely ruhadarab a kikötött idő alatt ki nem váltatik, alp.-nek jogos igénye csak arra lehet, hogy magát tisztítási és egyéb dijaira s költségére nézve magából a nála hagyott tárgyból kielégítse; ennek a kielégítésének s illetve a megtartási és zálogjog érvényesítésének módozatait pedig a kereskedelmi törvény meghatározza s igy oly szokás, melynél fogva a kikötött időben vissza nem vett tárgy a ruhafestő- és tisztitó-vállalatnak tulajdonává lenne, ha kifejlődött volna is, mint a törvénybe ütköző, kötelező erővel nem bir. C. 1889. december 6. 859. sz. Gr. IX. 1330. Gl. 1158. A bőrök, amelyekre alperes megtartási jogot kiván gyakorolni, határozott rendelkezés mellett, t. i. azzal a rendelkezéssel kerültek alperes birtokába, hogy azokból munkabérért keztyüket készítsen és a keztyüket felperesnek szállít sa, az ily határozott rendelkezés mellett a hitelező birtokába került tárgyakra pedig a kereske-