Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

200 Kereskedelmi jog 305—306. §§. csak perrel érvényesítheti a hitelező ellen, akinek költségére és veszélyére a biróság az eladást elrendelte. Bpesti T. 1904. nov. 30. 2860/904. Gl. XII. 1811. Azzal szemben, hogy a betéti könyv az abban foglalt betétnek fentartással történt elhelyezését is tartalmazta, a kereskedő rendes gondossága mellett sem köteles a zálogtartó az elzálogositótól a zálogtárgy miként történt szerzése kimutatását követelni. C. 1905. okt. 25. 6720. sz. Gl. XII. 1812. A takarékpénztár alapszabályainak 5. §-ában, mely szerint minden fizetés és visszafizetés a takarékpénztári könyv áthozója, mint annak vélelmezett jogszerű tulajdonosa kezéhez eszközöltetik, hacsak a betevő a visszafizetést saját maga részére fenn nem tartotta, a betevővel szemben azt a jogot biztosította magának, hogy a személyes felvétel jogának fentartása nélkül kiállított betétkönyvecske alapján a fizetést annak részére is joghatályosan teljesíthesse, ki a könyvecskének pusztán birtokosaként jelentkezik és ne legyen köteles a birtokosi minőség jogosságát is megvizsgálni, következőleg ez a kikötés a névre szóló takarékpénztári könyvecskét még előmutatóra szóló értékpapírrá át nem változtatja. C. 907. ápr. 23. 500/906. Gl. XIV. 744. 306. §. A K. T. 306. §-a értelmében a hitelező a követelésének fedezésére adott zálogtárgyakból peres eljárás nélkül csak abban az esetben elégítheti ki magát, ha a kézi zálog írásbeli szerződés mellett adatott, az alperes alapszabályok 90. §-a azért nem nyerhet alkalmazást, mert felperes azoknak az alapszabályoknak magát alá nem vetette és igy azok reá nézve nem kötelezők. C. 1904. ápr. 14. 903. v. sz. Gr. IX. 1321. A K. T. 306. §-ának az a rendelkezése, hogy a zálogtartó bírói közbenjárás nélkül csak ugy elégítheti ki magát a hites személy által magánúton eladandó zálogtárgy értékéből, ha ez iránt a felek irásbelileg megállapodtak, nem zárja ki, hogy a szabadkézből való eladás tárgyában a felek utóbb szóbelileg is megállapodhassanak. C. 1900. február ti. 1334/99. sz. Gr. IX. 1322. A kereskedelmi törvény 306. §-ának rendelkezése ellenére értékesített zálogáruk tekintetében, az eladó zálogtartó csak abban az eá.tben köteles a zálogbaadót kárra LnrÁtani, ha ez bizonjitja, hogv a zálogbantartó a folyó árnál olcsóbban adta el a zálogtárgyaKat ö. 1901. május 28. 1417/900. Ct. IX. 1323. A zálogtartó nincs jogosítva a zálogban tartott részvénvek után, a részvényes előzetes hozzájárulása nélkül, az uj kibocsátású részvényekre biztosított elővételi jogot gyakorolni. C. 1901. ápr 14. 903/1903. sz. Gr. IX. 1321. Az előmutatónak kifizethető takarékpénztári betéti könyvecske a nem tulajdonos által is joghatályosan zálogba adható lévén, a jóhiszeműen szerzett zálogjoggal szemben a tulajdonos semmi jogos igénynyel nem bir. A megsemmisített betéti könyvecskére teljesített fizetés a kifizető intézetnek a zálogbaadó elleni kártérítési jogát meg nem állapítja. G. IX. 1325. C. 2107/1902. sz. A záloghitelező kártérítési kötelezettsége* sorsjegyek szabálytalan eladása esetén. C. 1906. decz. 31. 1510. Gl. IV. 1149. Megtartási jog gyakorolható a hitelezőnek kézizálogul adott tárgyakra; a zálogbaadás nem képezvén a megtartási jogot kizáró rendelkezést. B. 5195/1881. Gl. IV. 1150. Megtartási jogot valamely áru vevőjének hitelezője nem gyakorolhat oly árukra, melyek a vevő bir-