Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 305. §. A valamely részvénytársaság kebelében alakult hitelcsoport tagjainak kölcsönös kölcsönigényeiből folyó kötelezettségek biztosítására valamelyik tag által letett értékekért maga a részvénytársaság felelős, lia a hitelcsoport vagyonát a részvénytársaság kezelte, még abban az esetben is, ha a hitelcsoport időközben feloszlott és saját értékeit tagjai között felosztotta. C. 904. márcz. 24. 1124/903. sz. Gr. IX. 1317. A zálogtartó a törvény rendelkezése ellenére szabad kézből eladott zálogtárgy (sorsjegyek) eladásából eredt kárt köteles ugyan a zálogtulajdonosnak megtéríteni, a károsodásnak összege azonban csak a jogellenesen eszközölt eladás idejében létezett jogviszony alapján állapitható meg, s igy az eladás után történt húzás alkalmával az eladott sorsjegyekre esett nyeremény megtérítését a zálogtulajdonos nem követelheti a zálogtartótól. C. 1896. decz. 31. 1510. sz. Azonos 908/92. Gr. IX. 1318. A K. T. 305. §-a alapján kérelmezett árverés a zálogtárgyakra csak abban az esetben rendelhető el, ha a záloggal biztosított követelés fennállása kétségtelenül igazoltatik. C. 1903. január 20. 31/903. sz. Gr. IX. 1319. Állandó birói gyakorlat az: hogy a hitelező, habár őt törvénynél vagy szerződésnél fogva zálogjog megilleti, azoktól vagy azok bármelyikétől, kik neki személyesen és egyetemlegesen adósai, csőd esetén kivül zálogjogára való tekintet nélkül követelhet teljesítést és e részben nincs kötve az őt megillető záloghoz. C. 1900. okt. 9. G. 330. sz. Gr. IX. 1320. Melyik bíróság illetékes az árverés elrendelésére? B. 1896. márcz. 5. 480. Gl. IV. 1145. Zálogbaadót a kézizálog eladásáról értesíteni nem szükséges akkor, ha a zálogjegy nem névre szól, a midőn tehát tulajdonosul a mindenkori birtokos tekintendő. B. 2628/81. Gl. IV. 1146. A K. T. 305. §-a szerint kézizálog elárverezése esetén a zálogba adók nem a bíróság, hanem az árverést kérő által lévén értesitendők, az a szabálytalanság, hogy az árverési kérvény az egyik szerződő fél ellen nem intéztetett, az árverés megtagadására indokul nem szolgálhat. Lfi. 780/77. Gl. IV. 1147. A záloghitelező kártérítési kötelezettsége. C. 1892. decz. 13. 195. Azonos C. 1098/83. Gl. IV. 1148. A bemutatóra vagy rendeletre ki nem állított, hanem csupán valamely meghatározott egyén javára szóló életbiztosítási kötvények, illetve az ezen alapuló követelésnek a kötvényben kijelölt joerosult részéről a kötvény átadása mellett való elzálogosítása joehatálvos kézi zálogot csupán akkor állapit meg. ha vagy magábnn a biztosítási szerződést pótló kötvényben kiköttetett az, hogy a biztosítási összeg a vonatkozó kötvény visszaadása ellenében igénvelhető: vagy amennyiben ezt a kikötést a kötvény nem tartalmazta, az elzálogosító kötvény jogosult az adós biztosítási társasággal az elzálogosítást közölte. Bpesti T. 1905. decz. 5. 3200. sz. Gl. XIII. 1260. A kereskedelmi törvénv 305. §-ának 2. bekezdése értelmében a kézi zálog előleges eladásának elrendelése az adós meghallgatása nélkül a hitelező veszélyére és költségére történik és erről a harmadik bekezdés értelmében nem a bi róság. hanem a hitelező értesiti az adóst. Ebből következik, hogy az, aki ellen mint állítólagos zálogos adás ellen az előleges eladás elrendeltetett, sem a végzés kézbesítését nem kívánhatja, sem pedig előterjesztéssel vagy felfolyamodással nem élhet a végzés ellen, hanem ha az előle. ges eladást kérő hitelező eljárása sérelmes volt, ebből eredő jogait