Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

108 Kereskedelmi jog 302—305. §§. góságokra kézi zálogot szerezni nem lehet. C. 1885. márczius 30. 260. sz. Gr. IX. 1808. Gl. IV. 1140. A dolgok egyetemére szerződésileg engedélyezett zálogjog hatálya is a zálogtárgyak birtokba vételétől függ, amely a jelképes átadásai nem pótolható. C. 1901. jan. 17. 4285/900. sz. Gr. IX. 1309. A másutt letéteményezett betéti könyvecskére szerződésileg nyert tulajdonjogot az időközben az átruházó ellen szerzett zálogjoggal szemben sikeresen érvényesíteni nem lehet. C. 1895. január 25. 178/94. sz. Gr. IX. 1310. Kézizáloggal biztosított hitelező azon jogának gyakorlatában, hogy követelése lejártával, magát a zálogtárgyból kielégíthesse, időhöz nincs kötve. — Azonban zálogbaadás egymagában nem állapit meg fizetési kötelezettséget azon zálogbaadó ellenében, aki a zálogtartónak nem egvszersmind személyes adósa. B. 1028/81. Gl. IV. 1141. 1. m. Lfi. 9235/76. Gl. IV. 1142. 303. §. Az értékpapírokról kiállított letétjegy, ha az nem szól elömutatóra, nem helyettesíti az értékpapírt, e szerint a letétjegy zálogba adásával nem szereztetik meg joghatályosan a zálogjog magára az értékpapírra. C. 1902. április 24. 884/901. sz. Gr. IX. 1311. Zálogjog osztalékszelvényekre csak azoknak tényleges birtokbavételével szerezhető joghatályosan. C. 1890. április 23. 1360/89. sz. Gr. IX. 1312. Gl. IV. 1143. A bemutatóra szóló életbiztosítási kötvény elzálogosítása esetében az elhalt biztosított birtokában levőnek tekintendő s így a biztosítási összeg az ö hagyatékát képezi. C. 905. október 23. 72/905. sz. Gl. XII. 1908. A bemutatóra vagy rendeletre ki nem állított, hanem csupán valamely meghatározott egyén javára szóló életbiztosítási kötvénynek, illetve az ezen alapuló követelésnek a kötvényben kijelölt jogosult részéről a kötvény átadása mellett való elzálogosítása joghatályos kézizálogjogot csupán akkor állapithat meg, ha vagy magában a biztosítási szerződést pótló kötvényben kiköttetett az, hogy a biztosítási összeg a vonatkozó kötvény visszaadása ellenében igényelhető, vagy a mennyiben ezt a kötvény nem tartalmazza, az elzálogosító kötvényjogosult az adós biztosítási társasággal az elzálogosítást közölte. B. 1905. deczember 5. 3200. sz. Gl. XII. 1909. Olyan árukra, melyről a hitelező tudja, hogy azok másnak a tulajdonai, érvényesen zálogjogot nem szerezhet és törvényes zálogjognál fogva csak ahhoz van joga, hogy a zálogtárgyból magát kielégíthesse. C. 1905. nov. 21. 1449/904. sz. Gl. XII. 1910. 304. §. A tömegesen elzálogosított követelésekről készített jegyzék és az arra vezetett elzálogoshtási nyilatkozat alapján s az elzálogosításnak a könyvben eszközlendő feljegyzésének elmulasztása esetében joghatályos zálogjog meg nem szereztetik. C. 898. nov. 9. 515. Gr. IX. 1313. A K. T. 304. §-a könyvkivonat en. gedményezésére nem terjed ki C. 1885. január 20. 374. sz. Gr. IX. 1314. Gl. IV. 1144. 305. §. A zálogadó, ha elveszti a zálogczédulát, csak akkor követelheti a zálogtárgyat, ha az 1881XVI. t.-cz. 14. §-a alapján megsemmisítést kért. C. 958/91. sz. Gr. IX. 1315. Zálogbantartó a zálogul kapott kötvények kisorsolását nyilvántartani nem köteles. C. 378/92. sz. Gr. IX. 1316.