Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 19—20. §§. 13 Ha a (tengerire szóló) vétel a felek között tőzsdén kivül 8 az áruüzleti szokásokra hivatkozás nélkül köttetett, a budapesti áru- és értéktőzsde áruüzleti szokásai alkalmazást nem nyerhetnek. N. 1904. decz. 15. G. 129. Gl. XI. 1213. Térfi IX. 640. Érvényben levő czégjogunk a czégvalódiság elvének következetes alkalmazásától eltekintett, nevezetesen nem kiván.ia meg-, hogy az egyéni czég az illető kereskedőt, a társas czég pedig a társaság: tagiáit tüzetesen felismerhetőkké tegye, sőt a 12.,, 13. §-ok bizonyos esetekben idegen névnek czégül való használatát is megengedik. C. 1904. márez. 18. 266. Gl. XI. 1214. „Magyar bank" a czégvalódiság elvébe ütköző tiltott jelző. A közönségnek az irányban való megtévesztésére szolgáltathat alkalmat, mintha ez a részvénytársaság a magyar állam által felállított, avagy támogatott nagyszabású pénzintézet lenne. B. 1904. okt. 11. 2843. Külföldi czég belföldi telepének be•-—"-zésére a fióktelep bejegyzésére fennálló szabályok alkalmazandók. B. 1904. nov. 29. 3040. Gl. XI. 1216. A czégvalódiság elvébe nem ütközik, ha a társaság nem változtatja meg czégét, noha azon közséar neve utóbb megváltoztatott, mely a társaság czégében foglaltatik. Sz. 1904. okt. 12. 4829. Gl. XI.. 1217. A czég bejegyzése alkalmával kiállított czimpéldányokon a czógjegyzés épen olyan szabályos alakban teHesitendő,, miként azt a felek üzletbeli aláírásaiknál használni kívánják. B. 1904. szept. 6. 2680. Gl. XI. 1218. Az örökhagyó czégtulaidonossal egv személynek tekintendő örökösök a czég tulajdonosa személyében beállott változást harmadik személy ellen csak annyiban érvényesíthetik, amennyiben beigazolhatják azt, hogy a harmadik személy erről tudomással birt. Térfi V. 528. 20. §. Aki az üzlet átvétele alkalmával aa üzlet tartozásainak kifizetésére kötelezte magát, ebbeli kötelezettségének arra való tekintet nélkül tartozik eleget tenni, hogy az átvett áruraktárban elegendő fedezetet nyert-e vagy sem. C. 1900. jan. 5. 888/99. Gr. IX. 1897. Ellenkező: Az üzlet átvevője az átruházó hitelezőjét csak az átvett vagyon fedezetének arányában tartozik kielégíteni. C. 1899. márcz. 7. 20/99. Gr. IX. 107. A tartozások átvállalása akkor is kötelező, ha nem részletezve, de sommás összegben történik. C. 900. okt. 30. 1321/900. Gr. IX. 100. Üzleti adósság átvállalása tényektől vont következtetés utján is megállapítható. C. 900. febr. 7. 3409. Gl. IV. 73. Gr. IX. 108. Az üzleti tartozások átvállalása megszorításokkal is történhetik. Curia 1886. jun. 16. 339. Gl. IV. 74. Gr. IX. 20., 110. Azonos Gl. IV. 75. és XII. 640... 1686. Ellenkező: Gr. IX. 109. Az átruházó felelőssége nem szűnik meg akkor sem. ha az üzlet átvevőié a tartozást a hitelezővel szemben külön okiratban elvállalta. C. 1891. jan. 16. 899. Gl. IV. 77. A czég elnevezés változása nélkül folytatólagosan keletkezett . egyéni czég birtokosainak a közkereseti társaság tanainak felelőssége a czég által bérben birt helyiségnek béreiért csak arra az időre terjed, amikor azok tényleg czégtagok voltak. C. 1904. nov. 17. G. 321. Gl. XII. 641., 1687. Ha a férj üzletét és czégét nejére ruházta át, maga pedig mint czégvezető működik, a régi czég tartozását beismeri és kifizetését ígéri, ez a nyilatkozata a czég jelenlegi tulajdonosát köti Curia 1904. decz. 15. 176/904. Gr. IX. 102. Gl. XII. 639., 1685. Ha a férj üzletét a nö átveszi, saját czége alatt folvtatja, de a férj tovább vezeti és tovább vásárol