Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog —2Í)8. §§. tának visszakövételési joga is mindenkorra elveszett, hanem az­zal csak a forgalom akadályainak elhárítása s a rendes elévülési ha­táridőn belül a kibocsátót és eset­leg harmadik birtokost érhető ká­rosodás elhárítása czéloztatott, ma­gának az értékpapír elvesztőjének kármentesítése pedig az érték­papír elévülésével hozatott kap­csolatba. Jogt. hit. 78. Az osztálysorsjegy vevője az által, hogy a sorsjegyelárusitó részéről hozzá küldött sorsjegy árát a sors­jegy kihúzása előtt oly időben teszi postára, midőn a húzás ered­ményéről még nem bírhatott tudo­mással, a sorsjegy megküldésében foglalt vételi ajánlatot kellő idő­ben fogadja el a a vételi ügyletet megköti. Tévedés alapján hatály­talanítható az az egyezség, mely szerint az osztálysorsjegy vevője az elárusítótól vásárolt osztály­sorsjegyre esett 10.000 K nyere­mény teljes kiegyenlítéséül 5000 K-t elfogadott, mely egyezségből tehát az elárusítóra 5000 K ingye­nes előny háramlott, ha a vevő azt az akaratelhatározására döntő befolyással biró és az elárusító által okozott abban a lényeges té­vedésben irta alá, hogy ő a sors­jegy árát a húzás megkezdése előtti napon már elkésetten tette postára. Jogt. hit. II. 42. 296—297. §. A visszterhes kötelezőjegynek hátirat általi átruházása nem bir a forgat­mány jellegével, hanem csupán en­gedménynek tekintendő. C. 316/84. sz. Gr. IX. 1275. A megrendelési jegy, melyben az azt kiállító á megrendelési jegy bir­tokosának igér fizetést, mint be­mutatóra szóló papir, legitimálja birtokosát a perlésre. 0. 1832. szeptember 7. 981/91. sz. Gr. IX. 1276. A K. T. 296. §-a nem zárja ki, hogy a kötelező jegyet kiállító bizonyít­hassa, miszerint az magánjogilag érvénytelen ügyletnek fedezetére állíttatott ki. 0. 1898. augusztus 31. 5124/97. sz. Gr. IX. 1277. A rendeletre szóló kötelezőjegy nem bizonyítási eszköz, hanem a kö­vetelést megállapító okirat, mely­nek érvényességéhez sem a kötele­zettség jogczimének felemlítése, sem az érték elismerése nem szük­séges; az ily kötelezőjegy hátirat­tal és pedig üres hátirattal is át­ruházható, mely átruházással a kötelezőjegyen alapuló jogok a forgatmányosra mennek át; az ily kötelezőjegy által kötelezett adós csak oly kifogással élhet, mely magán az okiraton vagy a közte és az okirat birtokosa kö­zött fenforgó viszonyokon alapú]; mindezekből, valamint a keres­kedelmi törvény 297. §-ában fog­lalt rendelkezésből pedig követ­kezik, hogy a rendeletre szóló kö­telezőjegy alapján vállalt kötele­zettség elvállalásával egy tekintet alá esik, az általános kereskedelmi meghatalmazott tehát — különös felhatalmazás nélkül — rendeletre szóló és kötelezettséget megálla­pító kötelezőjegy kiállítására jo­gosítva nincs. 0. 1897. október 26. 269. sz. Gr. IX. 1278. 298. §. A K. T. 298. §-ában emiitett váltó­jogi elévülésnek beállta csak azt a következményt vonja maga után, hogy az illető kereskedelmi papir a forgathatósággal járó különös előnyöket elveszíti. Gr. IX. 1279. C. 1894. szept, 19. 936. sz. A váltótörvénynek az elévülésre vo­natkozó határozatai kifejezetten csak a kereskedelmi utalványokra nyernek alkalmazást, nem pedig a kötelezőjegyekre is; ezekre a rendes elévülés szabályai alkalma­zandók. Az érték le nem olvasá­sára alapított kifogás nem vehető figyelembe, ha a kötelezőjegy ér­vényessége nem volt ellenérték adásától függővé téve. 0. 1904. deczember 22. 1255. sz. Gr. IX. 1279/b. A K. T. 294. §-a értelmében rendé-

Next

/
Thumbnails
Contents