Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog —2Í)8. §§. tának visszakövételési joga is mindenkorra elveszett, hanem azzal csak a forgalom akadályainak elhárítása s a rendes elévülési határidőn belül a kibocsátót és esetleg harmadik birtokost érhető károsodás elhárítása czéloztatott, magának az értékpapír elvesztőjének kármentesítése pedig az értékpapír elévülésével hozatott kapcsolatba. Jogt. hit. 78. Az osztálysorsjegy vevője az által, hogy a sorsjegyelárusitó részéről hozzá küldött sorsjegy árát a sorsjegy kihúzása előtt oly időben teszi postára, midőn a húzás eredményéről még nem bírhatott tudomással, a sorsjegy megküldésében foglalt vételi ajánlatot kellő időben fogadja el a a vételi ügyletet megköti. Tévedés alapján hatálytalanítható az az egyezség, mely szerint az osztálysorsjegy vevője az elárusítótól vásárolt osztálysorsjegyre esett 10.000 K nyeremény teljes kiegyenlítéséül 5000 K-t elfogadott, mely egyezségből tehát az elárusítóra 5000 K ingyenes előny háramlott, ha a vevő azt az akaratelhatározására döntő befolyással biró és az elárusító által okozott abban a lényeges tévedésben irta alá, hogy ő a sorsjegy árát a húzás megkezdése előtti napon már elkésetten tette postára. Jogt. hit. II. 42. 296—297. §. A visszterhes kötelezőjegynek hátirat általi átruházása nem bir a forgatmány jellegével, hanem csupán engedménynek tekintendő. C. 316/84. sz. Gr. IX. 1275. A megrendelési jegy, melyben az azt kiállító á megrendelési jegy birtokosának igér fizetést, mint bemutatóra szóló papir, legitimálja birtokosát a perlésre. 0. 1832. szeptember 7. 981/91. sz. Gr. IX. 1276. A K. T. 296. §-a nem zárja ki, hogy a kötelező jegyet kiállító bizonyíthassa, miszerint az magánjogilag érvénytelen ügyletnek fedezetére állíttatott ki. 0. 1898. augusztus 31. 5124/97. sz. Gr. IX. 1277. A rendeletre szóló kötelezőjegy nem bizonyítási eszköz, hanem a követelést megállapító okirat, melynek érvényességéhez sem a kötelezettség jogczimének felemlítése, sem az érték elismerése nem szükséges; az ily kötelezőjegy hátirattal és pedig üres hátirattal is átruházható, mely átruházással a kötelezőjegyen alapuló jogok a forgatmányosra mennek át; az ily kötelezőjegy által kötelezett adós csak oly kifogással élhet, mely magán az okiraton vagy a közte és az okirat birtokosa között fenforgó viszonyokon alapú]; mindezekből, valamint a kereskedelmi törvény 297. §-ában foglalt rendelkezésből pedig következik, hogy a rendeletre szóló kötelezőjegy alapján vállalt kötelezettség elvállalásával egy tekintet alá esik, az általános kereskedelmi meghatalmazott tehát — különös felhatalmazás nélkül — rendeletre szóló és kötelezettséget megállapító kötelezőjegy kiállítására jogosítva nincs. 0. 1897. október 26. 269. sz. Gr. IX. 1278. 298. §. A K. T. 298. §-ában emiitett váltójogi elévülésnek beállta csak azt a következményt vonja maga után, hogy az illető kereskedelmi papir a forgathatósággal járó különös előnyöket elveszíti. Gr. IX. 1279. C. 1894. szept, 19. 936. sz. A váltótörvénynek az elévülésre vonatkozó határozatai kifejezetten csak a kereskedelmi utalványokra nyernek alkalmazást, nem pedig a kötelezőjegyekre is; ezekre a rendes elévülés szabályai alkalmazandók. Az érték le nem olvasására alapított kifogás nem vehető figyelembe, ha a kötelezőjegy érvényessége nem volt ellenérték adásától függővé téve. 0. 1904. deczember 22. 1255. sz. Gr. IX. 1279/b. A K. T. 294. §-a értelmében rendé-