Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 298—300. §§. 193 létre kiállított kötelező jegyek, a milyennek a beperesitett értékpa­pír is tekintendő, telepíthetők és lát után bizonyos időre is kiállít­hatok, minthogy azonban az ily lát után bizonyos időre szóló pa­píroknál a lejárati időnek megha­tározása a papir tulajdonosára nem bizható, a visszkereseti jog megállapítása nem elégséges a kö­telezőjegynek a telepesnél történt fizetés végetti bemutatása, hanem a dolog természeténél fogva szük­séges, hogy a lát után bizonyos időre szóló kötelezőjegy a fizetési határidő meghatározása végett a ki­bocsátónak bemutattassék, esetleg ennek megtörténte óvással igazol­tassék. 0. 1886. november 4. 650. sz. Gr. IX. 1280. A kötelezőjegy fizetés végetti bemu­tatásának elmulasztása esetében az adós késedelembe nem esett. C. 1899. január 25. 1260/98. sz. Gr. IX. 1280/b. A K. T. 296. §-ának utolsó bekezdé­sében foglalt rendelkezéséből két­ségtelen, hogy az okirat kiállítója I s tulajdonosa közötti jogviszony a forgatmányos ellen is érvénye­síthető. O. 1899. május 15. 144. sz. Gr. IX. 1281. A nem forgatható papírokra veze­tett hátirat joghatálya. C. 1884. jul. 22. 316. Gl. IV. 1118. A váltótörvénynek az elévülésre vo­natkozó szabályai a kötelező je­gyekre nem alkalmazhatók. C. 1904. deczember 13. 1255. Gl. XI. 1243. 299. §. Abban az esetben, ha az ügylet meg­bízott utján köttetik, a megbízott megbízója számára sem szerezheti meg valamely áru tulajdonát, il­letve az arra vonatkozó zálogjogot, ha a megbízottnak tudomása van arról, hogy a vétel, illetve a bizo­mányi vétel tárgyául szolgáló áru nem az eladónak, illetve bizo­mányba adónak tulajdona és ily esetben a K. T. 299. §-ában fog­lalt szabály szempontjából az ügy- | Tatics-Súiiídor: Döntvények II. letet kötő megbízott rosszhisze­műségének az ügyletből szár­mazó jogviszonyokra vonatkozólag ugyanaz a hatálya van, mintha a megbízó maga volna rosszhi­szemű. — A K. T. 299. §-ában a szerző részéről megkívánt jóhisze­műségnek az egész szerzési aktus­nál létezni kell, maga a szerződési aktus pedig, mely a szerződés meg­kötésénél veszi kezdetét, csak a tulajdon-, illetve zálogjogot meg­állapító átvétellel van befejezve. C. 1899. május 19. 349. sz. Gr. IX. 1282. Gl. IV. 1120. A 299. §. üzlet átruházás esetére nem alkalmazható. D. 1899. okt. 5. G. 74. Azonos B. 1586/81. Gl. IV. 1119. Ertékpapirok-e a letéti jegyek és nyugták? C. 1902. ápr. 24. 884. Gl. IV. 1123. A kézi zálogjog megszerzésében való jóhiszeműség a tulajdonosnak az illető tárgyak visszakövetelése iránt indított keresetével (rei vindicatio) szemben védelmet nyújt. A tulajdonjoga alapján ke­resettel fellépőt terheli annak bi­zonyítása, hogy a zálogvevőnél a jóhiszeműség, mikor az illető tár­gyakra jogot szerzett, hiányzott. A jóhiszeműség nemcsak annál hiányzik, aki a szerzés jogosságá­nak útjában álló akadályokat is­merte, hanem annál is, aki azo­kat kellő gondosság mellett fel­ismerhette. Jogt. hit. II. 102. A kereskedő üzleti körében teljesí­tett eladásnak nem tekinthető az, mikor egész üzletét eladja. Térfi IV. 227. 300. §. Bemutatóra szólóknak tekintendők a közforgalomnak szánt oly ér­tékpapírok, melyek meghatáro­zott személy nevére nincsenek ki­állítva. C. 189/84. sz. Gr. IX. 1283. Gl. IV. 1121. Bemutatóra szóló papírok az elsőbb­ségi kötvények is, ha nincsenek névre kiállítva. O. 1885. szept. 2. 13

Next

/
Thumbnails
Contents