Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 298—300. §§. 193 létre kiállított kötelező jegyek, a milyennek a beperesitett értékpapír is tekintendő, telepíthetők és lát után bizonyos időre is kiállíthatok, minthogy azonban az ily lát után bizonyos időre szóló papíroknál a lejárati időnek meghatározása a papir tulajdonosára nem bizható, a visszkereseti jog megállapítása nem elégséges a kötelezőjegynek a telepesnél történt fizetés végetti bemutatása, hanem a dolog természeténél fogva szükséges, hogy a lát után bizonyos időre szóló kötelezőjegy a fizetési határidő meghatározása végett a kibocsátónak bemutattassék, esetleg ennek megtörténte óvással igazoltassék. 0. 1886. november 4. 650. sz. Gr. IX. 1280. A kötelezőjegy fizetés végetti bemutatásának elmulasztása esetében az adós késedelembe nem esett. C. 1899. január 25. 1260/98. sz. Gr. IX. 1280/b. A K. T. 296. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéséből kétségtelen, hogy az okirat kiállítója I s tulajdonosa közötti jogviszony a forgatmányos ellen is érvényesíthető. O. 1899. május 15. 144. sz. Gr. IX. 1281. A nem forgatható papírokra vezetett hátirat joghatálya. C. 1884. jul. 22. 316. Gl. IV. 1118. A váltótörvénynek az elévülésre vonatkozó szabályai a kötelező jegyekre nem alkalmazhatók. C. 1904. deczember 13. 1255. Gl. XI. 1243. 299. §. Abban az esetben, ha az ügylet megbízott utján köttetik, a megbízott megbízója számára sem szerezheti meg valamely áru tulajdonát, illetve az arra vonatkozó zálogjogot, ha a megbízottnak tudomása van arról, hogy a vétel, illetve a bizományi vétel tárgyául szolgáló áru nem az eladónak, illetve bizományba adónak tulajdona és ily esetben a K. T. 299. §-ában foglalt szabály szempontjából az ügy- | Tatics-Súiiídor: Döntvények II. letet kötő megbízott rosszhiszeműségének az ügyletből származó jogviszonyokra vonatkozólag ugyanaz a hatálya van, mintha a megbízó maga volna rosszhiszemű. — A K. T. 299. §-ában a szerző részéről megkívánt jóhiszeműségnek az egész szerzési aktusnál létezni kell, maga a szerződési aktus pedig, mely a szerződés megkötésénél veszi kezdetét, csak a tulajdon-, illetve zálogjogot megállapító átvétellel van befejezve. C. 1899. május 19. 349. sz. Gr. IX. 1282. Gl. IV. 1120. A 299. §. üzlet átruházás esetére nem alkalmazható. D. 1899. okt. 5. G. 74. Azonos B. 1586/81. Gl. IV. 1119. Ertékpapirok-e a letéti jegyek és nyugták? C. 1902. ápr. 24. 884. Gl. IV. 1123. A kézi zálogjog megszerzésében való jóhiszeműség a tulajdonosnak az illető tárgyak visszakövetelése iránt indított keresetével (rei vindicatio) szemben védelmet nyújt. A tulajdonjoga alapján keresettel fellépőt terheli annak bizonyítása, hogy a zálogvevőnél a jóhiszeműség, mikor az illető tárgyakra jogot szerzett, hiányzott. A jóhiszeműség nemcsak annál hiányzik, aki a szerzés jogosságának útjában álló akadályokat ismerte, hanem annál is, aki azokat kellő gondosság mellett felismerhette. Jogt. hit. II. 102. A kereskedő üzleti körében teljesített eladásnak nem tekinthető az, mikor egész üzletét eladja. Térfi IV. 227. 300. §. Bemutatóra szólóknak tekintendők a közforgalomnak szánt oly értékpapírok, melyek meghatározott személy nevére nincsenek kiállítva. C. 189/84. sz. Gr. IX. 1283. Gl. IV. 1121. Bemutatóra szóló papírok az elsőbbségi kötvények is, ha nincsenek névre kiállítva. O. 1885. szept. 2. 13