Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)
Kereakedelm nek szintén kereskedőnek kell lenni, meghagyja. C. 1887. nov. 3. 5742. Gr. IX. 1265. Gl. IV. 1095. A kereskedelmi utalványnak nem képezi lényeges kellékét sem a fizetés helyének, sem a fizetés idejének azon való kitétele. 0. 1897. ápr. 23. 328. sz. Gr. IX. 1266. Gl. IV. 1097. Az „Eingang vorbehalten" kitétel csupán azt jelenti, hogy az utalvány alapján felvett összeg visszatérítendő, ha az utalványozótól fedezet érkezik. C. 1897. decz. S. 991. Gr. IX. 1267. Gl. IV. 1098. Az utalvány jogi természetén mit sem változtat az, hogy az elfogadás nem magára az utalványra vezettetett, hanem külön levéllel jcleinetett ki. Az utalvány elfogadását visszavonni nem lehcú. C. 1S>5. ápr. 21. 1097. Gr. IX. 1268. űl. IV. no_\ Ea az adós hitelezőjét egy olyan saját adósához utalja, ki neki a kifizetendő összeggel tartozik, akkor a kifizettetni rendelt összeg erejéig engedmény keletkezik. C. 1901. szpet. 3. 15. sz. Gr. IX. 1269. 295. §. A K. T. 294. §-a az utalványok és kötelezőjegyek kelléke gyanánt azt, hogy azokban meghatározott fizetési idő kitéve legyen, elő nem irja és kereskedelmi szokás sem áll fenn erre nézve. Sőt ellenkezően, a meghatározott fizetési idő nélkül kiállított kötelezőjegyek a forgalomban gyakran fordulnak elő, a nélkül, hogy ezeknek érvényessége kérdés tárgyává tétetett volna. A meghatározott fizetési idő hiányának csakis az a következménye, hogy a teljesítés idejére nézve a K. T. 327. §-ának szabálya mérvadó. C. 1899. május 15. 144. sz. Azonos: 88/1901. sz. Gr. IX. 1270. A kiskorú az általa kiállított kötelezőjegy alapján felelősségre vonható abbatn az esetben, ha fenntartásáról maga gondoskodott és kötelezettséget keresménye erejéig i jog 2!).ri. §. 191 vállalt. C. 1895. decz. 3.1363/94. sz. Gr. IX. 1271. A K. T. 294. §-ában emiitett kötelezőjegyek a kereskedelmi papírok fogalma alá csak akkor jöhetnek, ha rendeletre szólnak vagy kereskedő által állíttatnak ki. C. 1902, febr. 19. 1187/1901. sz. Gr. IX. 1272. Kellékhiányos váltót nem lehet kötelezőjegynek tekinteni. C. 1895. febr. 26. 144/1894. sz. Gr. IX. 1273. A kötelezőjegy, ha kereskedő állította ki, akkor is érvényes, ha nem is forgatható, vagyis nem szól rendeletre; ilyen kötelezőjegy birtokosával szemben az előző elleni kifogás meg nem tehető, mert erre is kiterjed a K. T. 296. §-a utolsó bekezdésének jogkedvezménye. Gr. IX. 1274. C. 1901. jun. 11. 88. sz. A 294. §. szerint a névre szóló értékpapírokra a tulajdonjog megszereztetik, ha azok a tulajdonos hátiratával elláttatnak és tényleg átadatnak. Térfi V. 150. A közforgalom tárgyát képező értékpapírok birói megsemmisítéséről és elévüléséről szóló 1881. évi XXXIII. t.-czikk 21. §. 7. pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy birói megsemmisítés tárgyai nem lehetnek az oly értékpapírok, melyekre nézve a megsemmisítés magában az értékpapír szövegében határozottan kizáratott, csak azzal a jogi jelentőséggel bír, hogy az ily értékpapírok ki vannak zárva a hivatkozott törvény által a megsemmisithetőknek minősített értékpapírokra nézve nyújtott abból az előnyből, hogy elveszés vagy a kétséget kizáró módon nem igazolt megsemmisülés esetén a megsemmisítési eljárás igénybe vételével az elévülési időn belül is érvényesíthetők legyenek, de az értékpapírnak a megsemmisítést kizáró tartalmából nem következtethető az, hogy az értékpapír elveszésével vagy megsemmisülésével a pénztárjegy ellenében kamatozó betétül elhelyezett összegnek és kama-