Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

12 Kereskedelmi jog IS—19. §§. 1907. május L 1218. sz. GL XIV. 658. A kereskedő tetszésétől függ. hogy különböző helyeken vagy községekben levő telepei egymástól független főtelepek legyenek különböző czég alatt, vagv pedig egyik, mint főtelep, a másik, mint fióktelep vezettessék. B. 1907. okt. 10. 2831. GL XIV. 659. 18. §. Fióktelep alatt az a hely értendő, ahol a kereskedő a főteleptől függetlenül és önállóan az üzlet tárevát képező kereskedelmi ügyleteket köt. B. 1S92. szent. 19. 3655. Gl. IV. 64. Gr. IX. 85. Hasonló GL IV. 66. Gr. IX. 16, 87. Fióktelep bejegyzésénél ez a toldat ^fiókja" használható. Külföldi czég szőreire magyarul is bejegvezhetö. B. 5950 "S-L GL IV. 65. Gr. IX. 86. Azonos GL XLX 638, 16S3. A fióktelep czégében nem használható olv toldat, amely a főtelep czégében elő nem fordul. Gl. XLX 638.. 16S4. A „S. és társa'* szavakkal kifejezett ezégnév, mely alatt a folyamodók fióktelepüknek bejegyzését kérik, magyarul egészen megfelel annak a németül: „S. u. Co.u szavakkal kifejezett ezégnévnek. mely alatt a folyamodók bécsi főtelepe bejegvezve van és igy a kereskedelmi törvény 18. §-a annak, ho*rv a budapesti fióktelep a folyamodók által megjelölt ezéggel bejegyeztessék, útjában nem álL Bpesti tábla 1905. márez. 22. 66L sz. a. GL Xtt 1683. G. József czégnek az a kérése, hogy budapesti fióktelepe igv jegyeztessék be: -Budapesti kártyagyár G. József", megtagadtatott, mert a K. T. 18. §-a értelmében a fióktelep czégének, az ezen szakasz 3. bekezdésében foglalt eset kivételével, azonosnak kell lennie a főtelep czésével. B. 1905. febr. 16. 373. GL XII. 1684. Xincs helye annak, hogy a fióktelep részére a főteleptől függetlenül külön czésvezetők jegveztessenek be. Buesti T. 1906. ápr. 9. 105920/905. sz. GL XTTT. 1161. 19. §. A czég bejegyzett birtokosa felelős az üzletbe szállitott árukért, ha csak az eladó a birtokos személyében történt változásról nem tudott. C. 1899. márez. 15. G. 641. Gr. IX. 89. V. ö. Gr. LX. 92. GL IV. 70. Be nem jegyzett czég átruházása esetén a volt tulajdonos, kinek nevét a czés viseli, felelős marad harmadik jóhiszemű szemelvekkel szemben. C. 1900. márez. 29. G. 64. GL IV. 68. és K. V. tv. felébb, tan. 1899. okt. 15. D. 488 '899. Gl. IV. 71. Az a körülmény, hogy a czéstulajdonos személyében történt változás be nem jegyeztetett, a kereshetöséci jósra befolyással nincsen. C. 1S95. okt. 15. 1442. Gr. IX. 94. Gl. IV. 69. Aki bérbe adja üzletét s megengedi, hogy a bérlő az ő czéee alatt folytassa az üzletet, a beszerzett áruk vételáráért felelős. C. 431/92. Gr. IX. 96. A nőnek bejegyzett czége alatt folytatott üzletben levő áru harmadik személyekkel szemben az ellenkező bizonyitásáig a nőnek tulajdonául védelmezendő. C. 1897. okt. 21. 239. Gl. IX. 90. A nő neve alatt folytatott üzletben átvett és tovább adott áru vételáráért a nő akkor is felelős, ha azokat férje az ő tudta nélkül vette és adta el. C. 1898. nov. 4. 468/98. Gr. IX. 91. Az üzlet körében beállott változás is bejegyezhető. B. 3125/84. GL IV. 67. A czég megszűnte hivatalból is bejegyezhető. B. 1883. decz. 18. 5134. Gl. IV. 72. Gr. IX. 95. Lásd még Gr. IX. 112. Ha egyéni czég birtokosa társulás utján uj czég alatt közkereseti társasáét alkot, a ré«ri czég tartozásáért a társaság nem felelős. C. 1895. febr. 13. 1902/93 GL IV. 79. Gr. IX. 105.