Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

168 Kereskedelmi jog 270. §. térítést követelhessen, hanem az egyetemleges adóstársak között fennálló különleges jogviszony ennek anyagi tartalmához képest szolgálhat ama megtérítési igény jogszerű alapjául. Curia 1900, nov. 14. G. 397. Gr. IX. 1133. A hitelező a kezesnek csak annyiban felelős, amennyiben az adósság behajtása körül késedelmesség által a kezesnek megtérítési visszkeresetében kárt okozott. C. 1893. szept. 12. 3436. Gr. IX. 1134. Gl. IV. 999. A készfizető kezes nem tartozik bevárni azt, hogy öt vagy a,z egyenes adóst a hitelező perbe vonja, hanem a hitelezőt joghátrány nélkül kifizetheti; de nem tartozik ő sem előbb az egyenes adóst perelni és ennek elmarasztaltatása mellett az egyenes adós vagyontalanságát végrehajtás utján megállapittatni, hanem kezestársai ellen a megfelelő megtérítés iránt közvetlenül perrel fordulhat és az ilyen perben, minthogy a perbe vitt jog rendszerint a kereset megindításakor létezett állapot alapján döntendő el, nem válhatik felperes hátrányára az, hogy az egyenes adós már csak e per folyamán esetleg valamely vagyonhoz jutott. Curia mint felülvizsgálati tanács 1901. október 10. G. 325. Gr. IX. 1135. A kezes követelheti ugyan, hogy a hitelező az illető követelés megerősítésére szolgáló, a főadóstól átadott váltók neki a fizetéskor kiszolgáltassanak, de ez a követés nem lehet ítélet tárgya. C. 1903. május 26. Gr. 34. G. IX. 1136. A kezesség jogi természeténél fogva a hitelezőt az egyenes adóssal szemben megilletett igény arra a kezesre, ki az illető egyenes adós helyett a kezességével megerősített szolgáltatást teljesiti, már a szolgáltatás teljesítésének megtörténte által átszáll és igy nem szükséges az, hogy azt az igényt a hitelező az illető kezesre kifejezetten és alakszerűén átruházza, ezt tehát a hitelező megtenni nem köteles. Curia mint felülvizsgálati tanács 1901. márczius 12. G. 50.. Gr. IX. 1137. Gl. IV. 998. Ha a főkötelezett beismerte a követelés fennállását, a biztosítékot adó mellékkötelezett kifogása folytán a hitelező a kezes ellen külön ezt bizonyítani nem tartozik, hacsak rosszhiszeműség esete nem forog fenn. 1898. jan. 14. 530/97. Gr. IX. 1138. Gl. IV. 991. A kezes az egyenes adós által elismert tartozás valódisága ellen sikeresen élhet kifogással. C. 1895. április 3. 118/94. Gr. IX. 1139. Biztosítási végrehajtás kérése a fél hitelképessége iránt alapos aggályt kelthet. Térfi IX. 316. Jogszabály, amely szerint az adós elleni követelés behajtása körül késedelmes hitelező a késedelemből okozott kárért a kezesnek felelős, ilyen értelemben nem létezik, hanem a hitelezőnek illető késedelme a megfelelő előfeltételek mellett csak arra szolgálhat a kezes javára, okul, hogy reá nézve alkalmaztassák a fentebbi jogszabály. Curia mint felülvizsgálati tanács 1901. január 24. G. 578/900. Gr. IX. 1126. A készfizetői kezesség jogi természete szerint csak annyiban különbözik az egyszerű kezességtől, hogy a hitelező a fizetést az egyenes adós fizetésképtelenségének kimutatása nélkül is egyenesen a készfizetői kezestől követelheti, ellenben a hitelezővel szemben a követelésnek a főadóstól a hitelező mulasztásából eredt be nem hajthatása miatt emelt kifogások a készfizetői kezes által is minden megszorítás nélkül érvényesíthetők. Curia mint felülvizsgálati tanács 1901. április 25. G. 127. Gr. IX. 1127. A teljesítési, fizetési határidőnek meghosszabbítása 3 követelési jog