Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 270—271. §§. 169 lényegét nem érintvén, az e rész­beni egyezség nem tekinthető az eredeti követelést megszüntető oly újításnak, mely a kezes kötelezett­ségét megszüntetné, C. 1893. jun. 20. 1079/92. Gr. IX. 128. Gl. IV. 993. A zálog- és megtartási jognak a hite­lező részéről az egyenes adóssal szemben nem gyaíkorlása nem men­tesiti a kezeseket vállalt kötele­zettségük alól. Curia mint felül­vizsgálati tanács 1901. május 17. I. G. 166: Gr. IX. 1129. A K. T. 270. §-ának utolsó bekezdése csak akkor nyer alkalmazást, ha az ügylet az egyenes adósra nézve kereskedelmi ügylet vagy ha maga a kezesség keresk. ügyletnek te­kintendő, de nem nyerhet alkal­mazást akkor is, ha az ügylet, melyre nézve az egyenes adós kö­telezettségeiért a, kezesség elvál­laltatott, csak a hitelezőre nézve képez kereskedelmi ügyletet. Térfi IX. 83. A 270. §. már akkor is irányadó a kezes kötelezettségének feltétlen­ségére nézve, ha az ügylet csak a liitelező részéről kereskedelmi ügy­let. Térfi IV. 483. Az a jogszabály, hogy a kezes fel­szabadul, ha a követelés a hitelező hibájából a főadós ellenében be­hajthatatlanná válik, csak akkor <nyev alkalmazást, ha a követelés esedékessége határozott időhöz köttetvén, a hitelező ennek bekö­vetkezte után esne késedelembe. A Curia felülvizsgálati tanácsa: 1901. febr. 7. G. 612/900. Gl. IV. 994. 1. m. C. 1902. június 10. 1304/901. Gl. IV. 995. Oly jogszabály, hogy az egyenes adós irányában történt lemondás a készfizető kezes kötelezettségét csak akkor szüntetné meg, ha a le­mondás a készfizető kezessel szem­ben is világosan és határozottan ki­jelentik, fenn nem áll. 1901. okt, 22. G. 349. Gl. IV. 996. Az állandóan követett birói gyakor­lat szerint az egyetemleges adós­társ akkor, a mikor a hitelezőnek az egész követelést egymaga elé­giti ki, csak a magára vállalt kö­telezettségét teljesiti s igy neki az a kielégítés egymagában nem ad jogot arra, hogy egyetemleges adóstársaitól a maga javára meg­térítést követelhessen, hanem az egyetemleges adóstársak között fennálló különleges jogviszony en­nek anyagi tartalmához képest szolgálhat ama megtérítési igény jogszerű alapjául C. 1900. nov. 14. G. 397. Gl. IV. 997. Az ügynök által az eladóval szemben vállalt delcredere az ügynök ellen a vevővel való egyetemleges köte­lezettséget állapit meg az eladó javára. C. 1905. április 6. 380/904. Gl. XII. 1887. Nyilt számlabeli áruhitelért elvállalt kezesség nem szűnik meg annak folytán, hogy a hitelező a nyilt számlabeli tartozás fedezetére vál­tót vett az adóstól. C. 1905. decz. 12. 553/904. Gl. XII. 1888. Alperes azt mondotta felperesnek: „Adj árut sógoromnak; te tudod, ha én egy jó barátomhoz idehozom a sógoromat, annyi, mintha jót­állanék érte". „Nem azért hozom ide, hogy egy jó barátomat becsap­hassak a sógorommal." „Te nyu­godt lehetsz; vegyük, hogy Isten ments meg, amire ugyan nincs ki­látás, csőd lesz, vagy akármi for­duljon elő, te a pénzed megkapod." Ezek a kijelentések kezességválla­lást képeznek és kereskedelmi ügy­letből származó tartozásra vonat­kozván, készfizető kezességet, tehát a K. T. 270. §-a értelmében egye­temleges kötelezettséget állapíta­nak meg. Curia 1906. jün. 15. 884/905. Gl. XIII. 1244. Jótállás elvállalásához kifejezett akaratnyilvánítás szükséges. Curia 1906. jun. 16. 211/905. Gl. XIII. 1245. 271. §. A zálogban tartó nem vét a rendes kereskedő gondossága ellen, ha a zálogba kapott kötvények kisorso-

Next

/
Thumbnails
Contents