Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 270—271. §§. 169 lényegét nem érintvén, az e részbeni egyezség nem tekinthető az eredeti követelést megszüntető oly újításnak, mely a kezes kötelezettségét megszüntetné, C. 1893. jun. 20. 1079/92. Gr. IX. 128. Gl. IV. 993. A zálog- és megtartási jognak a hitelező részéről az egyenes adóssal szemben nem gyaíkorlása nem mentesiti a kezeseket vállalt kötelezettségük alól. Curia mint felülvizsgálati tanács 1901. május 17. I. G. 166: Gr. IX. 1129. A K. T. 270. §-ának utolsó bekezdése csak akkor nyer alkalmazást, ha az ügylet az egyenes adósra nézve kereskedelmi ügylet vagy ha maga a kezesség keresk. ügyletnek tekintendő, de nem nyerhet alkalmazást akkor is, ha az ügylet, melyre nézve az egyenes adós kötelezettségeiért a, kezesség elvállaltatott, csak a hitelezőre nézve képez kereskedelmi ügyletet. Térfi IX. 83. A 270. §. már akkor is irányadó a kezes kötelezettségének feltétlenségére nézve, ha az ügylet csak a liitelező részéről kereskedelmi ügylet. Térfi IV. 483. Az a jogszabály, hogy a kezes felszabadul, ha a követelés a hitelező hibájából a főadós ellenében behajthatatlanná válik, csak akkor <nyev alkalmazást, ha a követelés esedékessége határozott időhöz köttetvén, a hitelező ennek bekövetkezte után esne késedelembe. A Curia felülvizsgálati tanácsa: 1901. febr. 7. G. 612/900. Gl. IV. 994. 1. m. C. 1902. június 10. 1304/901. Gl. IV. 995. Oly jogszabály, hogy az egyenes adós irányában történt lemondás a készfizető kezes kötelezettségét csak akkor szüntetné meg, ha a lemondás a készfizető kezessel szemben is világosan és határozottan kijelentik, fenn nem áll. 1901. okt, 22. G. 349. Gl. IV. 996. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az egyetemleges adóstárs akkor, a mikor a hitelezőnek az egész követelést egymaga elégiti ki, csak a magára vállalt kötelezettségét teljesiti s igy neki az a kielégítés egymagában nem ad jogot arra, hogy egyetemleges adóstársaitól a maga javára megtérítést követelhessen, hanem az egyetemleges adóstársak között fennálló különleges jogviszony ennek anyagi tartalmához képest szolgálhat ama megtérítési igény jogszerű alapjául C. 1900. nov. 14. G. 397. Gl. IV. 997. Az ügynök által az eladóval szemben vállalt delcredere az ügynök ellen a vevővel való egyetemleges kötelezettséget állapit meg az eladó javára. C. 1905. április 6. 380/904. Gl. XII. 1887. Nyilt számlabeli áruhitelért elvállalt kezesség nem szűnik meg annak folytán, hogy a hitelező a nyilt számlabeli tartozás fedezetére váltót vett az adóstól. C. 1905. decz. 12. 553/904. Gl. XII. 1888. Alperes azt mondotta felperesnek: „Adj árut sógoromnak; te tudod, ha én egy jó barátomhoz idehozom a sógoromat, annyi, mintha jótállanék érte". „Nem azért hozom ide, hogy egy jó barátomat becsaphassak a sógorommal." „Te nyugodt lehetsz; vegyük, hogy Isten ments meg, amire ugyan nincs kilátás, csőd lesz, vagy akármi forduljon elő, te a pénzed megkapod." Ezek a kijelentések kezességvállalást képeznek és kereskedelmi ügyletből származó tartozásra vonatkozván, készfizető kezességet, tehát a K. T. 270. §-a értelmében egyetemleges kötelezettséget állapítanak meg. Curia 1906. jün. 15. 884/905. Gl. XIII. 1244. Jótállás elvállalásához kifejezett akaratnyilvánítás szükséges. Curia 1906. jun. 16. 211/905. Gl. XIII. 1245. 271. §. A zálogban tartó nem vét a rendes kereskedő gondossága ellen, ha a zálogba kapott kötvények kisorso-