Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

'-164' Kereskedelmi jog 263—266. §§. igy ingóságra vonatkozóan létesült adásvételi ügylet az érintett törvényszakasz rendelkezése alá akkor sem esik, ha a fa a szerződés létrejöttekor a földtől még elválasztva nem lett, C. 1905. október 17. 1209. sz. a. Gl. XII. 1855. Az épitkezési ügylet kereskedelmi ügyletet nem képez és igy arra a kereskedelmi törvény intézkedései nem nyerhetnek alkalmazást. Ouria 1905. május 30. 9111/904. sz. a. Gl. XIÍ. 1886. 263. §. A kereskedelmi törvény I. részében foglalt határozatok nem nyerhetnek alkalmazást oly ügyletben, mely csak az egvik félre nézve képez kereskedelmi ügyletet. C. 1902. máius 28. 1044/901. sz. Gr. IX. 1101. A K. T. 264. §-a szerint a kereskedelmi törvénynek anyagi rendelkezései, a czégbejegyzésre való tekintet nélkül, azoknál az ügyleteknél alkalmazandók, amelyek csak az egvik szerződő félre nézve tekinthetők kereskedelmi ügyleteknek. C. 1901. január 22. G. 546. sz. Gr. IX. 1102. 264. §. Az 1875 XXXVII. t.-cz. 264. §-a értelmében az ugyanazon törv. 2-ik részében foglalt határozatok azoknál az ügyleteknél is alkalmazandók, melyek csak az egyik szerződő fél részéről képeznek kereskedelmi ügyletet és minthogv ez irányban különbséget nem tesz,, hogy alp.-ek nem kereskedők és hogy a kereset polgári bíróság előtt tétetett folyamatba, a fenti módon kellett határozni. C. 1891. nov. 12. 2222. Gl. IV. 957. K. T. 264. §. szerint a Kt.-nek anyagi rendelkezései, a czégbejegyzésrs való tekintet nélkül, azoknál az "ügyleteknél is alkalmazandók, amelyek csak az egyik szerződő félre rézve tekinthetők kereskedelmi ügyleteknek, már pedig az az ügylet, amely szerint egy gőzfür ész-tulajdonos árukat feldolgozás után tovább ad és egy fakereskedő faárukat továbbadás czéljából megszerez, a K. T. 258. és 259. §§. 1. pontjai szerint kétségtelenül kereskedelmi ügyletnek tekintendő. C. 1901. január 22. G. 546. Gl. IV. 958. A K. T. szabályainak alkalmazása Térfi VIII. 223. Külföldön létrejött vételügyletre külföldi törvénv alkalmazása. Térfi IX. 74. 265—266. §. „Biztositás nélkül" (ohne Assecuranz) kijelentésének csak azt az értelmet lehet tulajdonítani, hogy alperes az áruban történhető kár megtéritése iránt mint .biztositó különös kötelezettséget nem vállalt és nem azt. hogy elhárította \olna ama felelősséget, melylyel törvény szerint mint fuvarozó tartozott. C. 1886. deczember 14. 375. sz. Gr. IX. 1104. Versenytilalom kikötésének értelmezése. C. 1904. nov. 18. 443/903. Gr. IX. 1103. A kereskedelmi ügyletek értelmezése. 1. Gl. IV. 959—964. „Kötelezettség nélkül" kijelentés értelme. Térfi VII. 263. A kereskedelmi ügylet értelmezése az eladott mennyiség tekintetében. Térfi IX. 494. A K. T. 266^ §. értelmében a szerződős szavai közönséges értelmükben veendők, kivéve., ha az érdekelt fél igazolta, hogy a használt kifejezésnek a kereskedelmi forgalomban elfogadott más értelmet tulajdonítottak; már pedig annak a kikötésnek,, hogv a minőségre vonatkozó vitás kérdéseket végérvényesen a tőzsde szakbizottsága dönti el, közönséges értelme az, hogy az összes minőségi kérdések a szakbizottság hatáskörébe tartoznak, nem csupán a felperes által felsorolt egyes hiányok elbírálása, melyek az átvételt lehetetlenné teszik. Az áru származási helyének megjelölése egyúttal a minőség meghatározására is szolgál oly ér-