Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 267—269. §§. 165 telemben, hogy az eladó a kijelölt hely terményei átlagos minőségének megfelelő árat köteles szállítani B. 1906. decz. 14. II. G. 152. Gl. XIV. 737. Térfi XI. 52. Helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogv alp. az I. al. játékterv, illetve kezelési szabály 11. és 13. §-ában foglalt háromhavi bemutatási, illetve nyereményfelvételi határidőre azzal szemben, aki a sorsjegyet a rendes sors jegyforgalomban megszerezte, azért nem hivatkozhatik hatálylyal, mert az ide vonatkozó kikötés magában a sorsjegyben nem foglaltatik. Bpesti T. 1907. jan. 17. II. G. 161/906. Gl. XIV. 738. Térfi XI. 55. 267. §. Tőzsdei szokványok szerződési kikötés esetében a rendes biróságok előtt is alkalmazandók. C. 1898. május 18. I. G. 93. Gr. IX. 1105. Gl. IV. 971. Fabinyi III. 623. Az üzleti szokás fogalma. Gl. IV. 965. Az üzleti szokás bizonyitása. Gl. IV. 966. Az üzleti szokás esetei. Gl. IV. 907— 970. Kereskedelmi szokás és gyakorlat fi9-velembe vételének kérdése. Térfi VIII. 160. A kézmüáruszakban kereskedelmi szokás, hogy az eladó lehetőség szerint azonnal köteles az ügylet elfogadása tekintetében nyilatkozni. Térfi VIII. 196. Kereskedelmi szokásnak a mulasztás joghatálya tekintetében figyelembe vétele. Térfi VIII. 196. 268. §. Az eladott üzlet czége által kötelezett tiszteletdíj tekintetében, az eladó czég és ezt a kötelezettséget látvevő czég egyetemlegesen vannak kötelezve. C. 1898. április 5. 189. Gr. IX. 1106. Az a körülmény, hogy az iparigazolványnyal biró férj mellett annak neje is részt vett a vételben, csak ba a nő is kifejezetten vevőnek jelentette ki magát, vagyis ba közös fizetési kötelezettséget vállalt — állapítja meg a K. T. 268. §-a értelmében az egyetemlegességet. C. 1898. május 5. 157. Gr. IX. 1107. Az átruházott üzlet hitelezőjével szemben az üzlet átvevője és az üzlet átadója a K. T. 268. §-a értelmében egyetemleges adósoknak tekintendők. C. 1891. január 21. 1470/90. Gr. IX. 1108. A kezes egyetemleges felelősségének megállapithatása végett nem szükséges, hogy az üzlet a főadósra nézve képezzen kereskedelmi ügyletet, hanem elegendő, ha a kötelezettség, melyért a kezesség vállaltatott, a hitelezőre nézve kereskedelmi ügylet. Nagyváradi tábla 1905. szept. 28. G. 84. Gl. XIII. 1243. Térfi X.' 586. A K. T. 268. §. és 270. §. rendelkezéseiből a felek eltérő megállapodásának helye lehet. Curia 1898. szept. 14. G. 190. Gr. IX. 1109. Az egyetemleges felelősség üzletátruházás esetén. Gl. IV. 972. Kimondható-e hivatalból az egyetemlegesség? Gl. IV. 974. 269. §. Kereskedők kereskedelmi ügyletekből folyólag akkor is egyetemlegesen marasztalandók, ha felperes ily irányú kérelmet nem is terjesztett elő. C. 1902. november 20. 134/901. Gr. IX. 1110. A hitelező jogai, ha az adóstársak egyike csődbe jut. Gl. IV. 975. Az adóstársak jogi helyzete. Gl. IV. 976. 977. Kereskedelmi ügyletek esetében olyan nyilatkozat, hogy a fél az adós tartozását kiegyenlíti vagy rendezi, a nyilatkozó feltétlen fizetési kötelezettségét megállapítja. Térfi IV. 483. Ez a nyilatkozat „Önnek nem szabad fivéremnél egy krajczárt sem veszíteni" a kereskedelmi forgalomban kezességet állapit meg. Térfi II. 177.