Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

í Kereskedelmi jog 189. §. 125 189. §. Az egyes részvényesnek az igazgatóság s felügyelő-bizottság tagjai ellen a K. T. 189. §-a alapján kártérítési kereseti joga nincs. C. 1904. jan. 7. 735/903. Gr. IX. 867. Gl. IV. 706. A részvénytársaság igazgatóinak felelőssége a kibocsátott részvények értéktelenségeért meg nem állapitható azon az alapon3 hogy gondatlanul jártak el, amikor a részvényeket az alapitóknak kiadták anélkül, hogy a kötelezett ellenérték beszolgáltatását biztosították volna. C. 1903. decz. 16. 715/903. Gr. IX. 868. Gl. IV. 707. Arra nézve, hogy a részvénytársaság megalakulásánál az első igazgatóság tagjai mennyiben kötelesek az alapitásnak és az alakulásnak alapul szolgált adatoknak valódiságáról általában és különösen arról is meggyőződést szerezni, hogy az alapitóknak a törvény előfeltételeihez képest, nekik kijáró részvényeik ellenében elfogadott betétjük értéke által a részvények névértékének megfelelő társasági alaptőke kellően van-e biztosítva és hogy esetleg a kellő biztosítás hiányában mennyiben kötelesek biztosítást kívánni, kereskedelmi törvényünk kötelező rendelkezést nem tartalmazván, a kérdés mindenkorra csakis a fenforgó körülmények figyelembe vételével szükségeltető kellő gondosság szempontjából dönthető el. Curia 1900. szeptember 26. 593. sz. Gr. IX. 869. Gl. IV. 576. A részvénytársasági igazgatóság éa felügyelő bizottság tagjai a betevőnek felelősek mindazon károkért, amelyek a társaság valamely alkalmazottjának sikkasztása által, valamint annak folytán felmerültek, hogy a részvénytársaság ennek folytán csődbe került, ha a sikkasztás kellő ellenőrzés hiányára vezethető vissza. C. 1904. április 28. 746/903. Gr. IX. 870. Az igazgatóság a harmadik személvnek okozott károkért csak annyiban felelős, amennyiben megbízatása határait túllépi. C. 1903. febr. 3. 470/902. Gr. IX. 871. Gl. IV. 709. Az alaptőkefölemelés czéljából kibocsátott részvényekre tényleg befizetett öszeget a részvényaláiró, ha a tőkefelemelés sikerre nem vezetett, a részvénytársaság igazgatóitól nem követelheti. C. 1901. febr. 8. 1329/900. Gr. IX. 872. Gl. IV. 589. és 594. A részvénytársaság igazgatói a társasági ügyek vezetésében és ellenőrzésében a rendes kereskedő fokozottabb gondosságára vannak kötelezve, s ebből folyóan a minden ellenőrzés hijján valamelyik alkalmazott által elkövetett hamisítások és sikkasztásokért anyagi felelősséggel tartoznak. C. 1900. nov. 22. 428/900. Gr. IX. 873. Gl. IV. 705. Valamely részvénytársaságnak igazgatója, a saját törvényellenes cselekményéből származó kárért, a károsultnak abban az esetben is felelős, ha az a cselekmény a társaság érdekében történt s ha a károsult kárkövetelését már a részvénytársaság ellen is megkísértette érvényesiteni. C. 1904. jan. 12. 403/903. Gr. IX. 874. A részvénytársaság ügyvezető igazgatója, ha kötelessége is volt a váltók megóvatoltatásáról gondoskodni, abban az esetben, ha az óvás elmulasztása folytán a visszkereseti jog a forgatók ellen elveszett, az intézetnek csak ugy tartozik kártéritéssel, ha az is bizonyittatik, hogy a váltókövetelés az elfogadó és a kibocsátó ellen köztörvényi uton sem volt sikeresen érvényesíthető. C. 1904. február 25. 213/903. sz. a. Gr. IX. 875. A beszámítást a társaság hitelezője és a társaság egyes tagja között a 96. §. nem zárja ki, ha a hitelező nem a társaság ellen, hanem annak egyes tagja ellen fordul. C. 1876. okt. 16. 525. Gr. IX. 876. Gl. IV. 490. Az igazgatóság tagja a közgyűlési felmentvény kiadását megelőző időre a társaságnak károsodásáért