Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

126 Kereskedelmi már csupán olyan cselekményük vagy mulasztásuk miatt vonhatók felelősségre, amely irányukban a vétkes gondatlanságot megállapítja. C. 1895. november 8. 881/94. sz. a. Gr. IX. 877. Gl. IV. 708. Az egyes részvényesnek nincs kereseti joga az igazgatóság ellen' a részvénytársaság javára szóló jogok érvényesítése iránt. C. 1906. jan. 10. 3571/905. sz. Gl. XIII. 1214. A részvénytársaság igazgatójának a K. T. 189. §-a alapján fennálló kártéritési felelőssége az osztrák polg. törvény uralma alatt álló hazai jogterületeken 3 év alatt évül el, attól az időponttól számítva, amelyben a társaság képviselője az illető cselekményről tudomást szerzett. C. 1906. szept. 7. 653/905. sz. Gl. XIII. 1215. A keresk. törvény 218. §-ának ama rendelkezéséből, hogy a részvénytársaság igazgatói az ott meghatározott büntetéssel sujtandók, ha a 187. §. esetében a csődnyitást kérni elmulasztják, nem következik, hogy azok, akik a törvényellenes mulasztásuk által kárt szenvedtek, őket a 189. §. alapján magánjogi uton felelősségre nem vonhatják. C. 1905. november 17. 777/904. sz. Gl. XII. 1825. Az igazgatósági tagok elleni kártérítési kereset elutasitandó, ha a károsultnak a részvénytársaság szorult helyzetéről tudomással kellett birnia, s ha nem igazolja, hogy az esetben, ha a csőd előbb nyittatik meg, követelésére nézve akár részleges kielégitést kapott volna. C. 1905. nov. 17. 777/904. Gl. XII. 1826. A szerzői jog megsértéseért a részvénytársasági igazgatósági tagok felelőssége csak subsidiarius lévén, amennyiben a részvénytársaság a panaszolt jogsértés miatt felelősségre vonható, az igazgatósági tagok külön perbe vonásának helye nincs. C. 1905. október 25. 2602/904. sz. Gl. XII. 1827. A részvénytársaság igazgatósági jog 189. §. tagjai ellen a kereskedelmi törv. 189. §-a alapján érvényesíthető igények magának a részvénytársaságnak csődtömege ellen egyáltalán nem érvényesíthetők. C. 1905. nov. 15. 661/904. sz. Gl. XII. 1828. Ha a részvénytársaság igazgatóságának tagjai, hogy a mutatkozó hiányt színleg eltüntessék, elfogadói minőségben váltót irtak alá, azonban azt határozták, hogy a váltókötelezettséget csak szinleg vállalják, a részvénytársaság által az egyik elfogadó ellen inditott perben ez alapon tett kifogás figyelembe nem vehető. C. 1905. szept. 20. 804/904. Gl. XII. 1829. A részvénytársaság csődjében létrejött kényszeregyességnek a kényszeregyesség keretébe nem tartozó az a rendelkezése, hogy az igazgatóság elleni igények megszűnnek, a felpereseket, akik a kényszeregyességet ellenezték, nem kötelezi. C. 1907. okt. 8. 1083/906. V. sz. Gl. XIV. 718. A biztositó szövetkezet igazgatósági tagjai a biztositási alap törvényellenes felhasználásáért a maguk személyében is felelősek. Nincs törvényes akadálya annak, hogy a szövetkezet a biztositási alapot kölcsön utján szerezze be. C. 1907. deczember 4. 4254. sz. Gl. XIV. 719. A vagyonbukott részvénytársaság részére kinevezett csődtömeggondnok kereshetőségi joggal bir a társaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai ellen, a társaságnak okozott károk megtérítése iránti kötelezettség érvényesítése tárgyában. Curia 1905. május 2. 947/904. sz. Gl. XII. 1831. A részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági tagjai akkor is, ha az alapszabályokban feltétlenül van kikötve az adósok hitelképessége, csak akkor felelősek a társaságot a hitelnyújtásból behajthatatlanság okából érő kárért, ha vétkes cselekményt vagy mulasztást követtek el. Ennek megállapítására