Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

i5 Kereskedelmi jog 10—11. §§. nálni. Bejegyzett czégének meg nem felelő czéfftábla és nyomtatvány használatától eltiltható. B. 1903. július 3. 1860. Gl. IV. 31. Az üzletben eladás végett készült, valamint az üzlet berendezéséhez tartozó s annak folytatásához szükséges ingók annak tulajdonául vélelmezendök ugyan, akinek neve tulajdonosul a czégbe be van jegyezve, — azonban e vélelem az ellenkező bizonyitását nem zárja ki. C. 1896. október 9. I. G. 943. Gl. IV. 30. (Igényperekben gyakorta előforduló kérdés.) A czég a kereskedőnek üzleti neve, amelyet forgalomban használ s ennélfogva a kereskedőtől különvált jogalanynak egyáltalában nem tekinthető. Térfi VI. 37. Czésraláirásnak alakja. Térfi VII. 255. Helytelen czégaláirásból is származik váltói kötelezettség, feltéve, hogy a czégaláirás a czég tulajdonosától ered és nem állapitható meg, hogy az aláirással a czégtulajdonos nem a czéget akarta kötelezni. 1906. május 22. 1043. Gl. XIII. 1154. Az a körülmény, hogy a kereskedő a közéletben valamely nevet használni szokott, nem jogositja fel őt arra, hogy czégét ezen név alatt jegyeztesse be. Bpesti T. 1906. ápr. 24. 643. Gl. XIII. 1155. Abban az esetben, ha férjes nő férjének vezetéknevét akarja czégül használni, akkor a czégben melléknevét . is legalább jelezni tartozik akként, hogy a czégül használni kivánt név férje nevétől megkülönböztethető legyen. C. 1906. június 5. 659/906. a váltótanács 13. sz. elvi határozata. Gl. XIII. 1156. Azonos nevü egyén czége csak a már bejegyzett czégkereskedő más, különböző üzletet folytat. C. 1906. jan. 7. 37/905. Gl. XIII. 1156/a. A kereskedő czégében csak oly toldásokat használhat, melyek a tényleges üzleti viszonyoknak megfelelnek. Nagyváradi T. 2093/906. Gl, XIII, 1156/b, Nincs olyan törvényes rendelkezés, hogy férjes nő vezetéknevét csak feleségi minőségének kitüntetése mellett használhatja czégül, másrészről a vezetéknév mellett az egész melléknév használatát a törvény szintén nem irja elő, ezek szerint pedig annál is inkább megfelel a bejegyeztetni kért: „D. A." czég a keresk. törvény 11. §-ának, mert tekintettel arra, hogy folyamodó férjének mellékneve: János, a „D. A." czég használata nem adhat okot arra a tévedésre, mintha a felfolyamodó férje volna a czég tulajdonosa. C. 1906. április 5., 369. Gl. XIII. 1157. A czégvalódiságr elvébe ütközik, ha a czég olyan toldatot használ, mely reklámczélokat szolgál s amelynek folytán a közönség nagyobb anyagi tőkét és több erkölcsi erőt feltételez a kereskedőnél, mint amennyivel az tényleg rendelkezik. Pozsonyi T. 1886/906. és Szegedi tsz. 12483/906. Gl. XII. 1157/a. „Mezőgazdasági Hitelbank részvénytársaság" elnevezés alatt a forgalomban elfogadott rendes szóhasználat szerint nagyobbszabásu pénzintézetet értenek, mint amilyen epv 100.000 K. alaptőkével megalakult részvénytársaság lehet és igy a bejegrvezni kivánt czégszöveg azért nem felel meg a részvénytársaságokra is kiterjedő czégvalódiság iránti követelménynek, mert a forgalomban lényegesnek tartott körülmény tekintetében tévedés okozására alkalmas. Bpesti T. 1906. január 4-én. 3297/905. Gl. XIII. 1158. 11. §. Oly esetben, amidőn valamely czég több nyelven szándékoltatik vezetni, a czég azonosságának szempontjából a czég szövegének minden nyelven egyezőnek kell lenni. Gl. IV. 20. §. Gr. IX. 47. Az özvegy ugyan jogositva van^ elhunyt férje vezetéknevét czégül használni, de ki kell tüntetnie, hogy czégtulajdonosként nem maga