Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 11. §. a férj értendő. B. 1901. nov. 20. 3493. Gl. IV. 34. Gr. IX. 46.^ ^ A kávéház megjelölésére szolgáló „Otthon" szó nem tekinthető a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgáló toldatnak s igy a czégjegyzékbe mint a czég kiegészítő része be nem jegyezhető. B. 1893. január 12. 4894/92. Gl. IV. 35. Gr. IX. 52. Harmadik személy keresztnevének kezdőbetűje a czégbe toldatként fel nem vehető. B. 874/83. Gr. IX. 54. Gl. IV. 37. A „belvárosi" kitétel az üzlet közelebbi megjelölésére szolgál s igy bejegyezhető. B. 1884. márczius 26. 1017. Gl. IV. 38. Gr. IX. 55. Az üzlet közelebbi megjelölésére szolgáló toldatot a czégben foglalt név előtt is lehet használni. B. 2555/78. Gl. IV. 39. Asztalosiparos czégébe a „budapesti faárugyár" kitételt kéri toldatként bevezetni. El utasíttatott, mert a kereskedő neve mellett a czéghez használni kivánt toldat nem lehet teszés szerinti, nem szolgálhat hirhajhászatra, az üzlet körének, jellegének és a tényleges állapottal ellentétben nem lehet s nem lehet a közönség tévútra vezetésére való. B. 1892. nov. 23. 4305. Gl. IV. 40. Hasonló Gl. IV. 41. K. Vilmos czégül nem saját polgári nevét, hanem „K. Ign. fia" szavakat kiván használni. Elutasittatott, mert nem mutatta ki, hogy üzletét szerződés vagy örökség utján szerezte volna meg s a volt tulajdonos vagy annak örökösei az eddigi czégnek folytatásába beleegyeztek volna. C. 85. decz. 8. 25. Gl. IV. 42. Gy. IX. 57. Az 1898 : IV. t.-cz. értelmében a törvényszéki czégbejegyzések szövegében a község hivatalos nevének használata és pedig azon Írásmód szerint, amint az az országos községi törzskönyvben vezettetik, kötelező lévén, nyilvánvaló, hogv a más nyelvű czág szövegében is csak a község hivatalos neve használható. Jogt. hit. II. 7. A szabad versenyen alapuló üzleti forgalomban a kereskedő üzleti érdekében állhat a czég oly megválasztása, amely hangzásánál fogva alkalmas a közönség figyelmének és érdeklődésének felkeltésére. A míg a kereskedő e czélból követett eljárásával a rendes forgalom szokásai által szabott határokat tul nem lépi, addig eljárása semmiféle tilalomba nem ütközik. E szerint a folyamodó által bejegyeztetni kívánt „Hungária" elnevezésnek, mint toldatnak a czégbe való felvétele sem a czégvalódiság elvébe nem ütközik, sem egyébként nem tilos. Jogt. hit. II. 20. A czégszövegben előforduló „Hungária" szó a bejegyeztetni kivánt szőlőtelep magvar jellegére utal s az üzlet közelebbi megjelölésére szolgál, tehát a kereskedelmi törvény 11. §-ában foglalt rendelkezésbe nem ütközik. Jogt. hit. II. 21. Közkereseti társaság czégébe nem vehetők fel olv toldatok, melyek a naervközönségnél azt a nézetet kelthetik, hogy a kérdéses czég részvénytársaság vaey szövetkezet. Jogt. hit. II. 22. Kiházasitási és temetkezési segélyszövetkezetek kölcsönös biztosítótársaságoknak tekintendők s igy csak a kereskedelmi törvény 453. szakasza rendelkezésének figyelembe vételével alakulhatnak meg s jegyezhetők be a czégjegyzékbe. „Országos" jelző csak valamely országos jellegű üzletkörrel biró vállalatnak czégébe vehető fel. Jogt. hit. II. 23. Az üzletkörével tárgyi összefüggésben nem álló kitételek a czégben helyt nem foglalhatnak. Jogt. hit. II. 24. Ha a bejegyezni kért szövetkezet föczélja saját tagjai adósságának rendezése, amit akképen hajt végre, hogy a tagok befizetéseit, takarékbetétjeit és a kölcsönvett pénzeket az adósságok kifizetésére felhasználja, a tagoknak pedig módot nyújt arra, hogv adósságaikat heti törlések által fizessék le; ennek a czélnak az elérése is különböző