Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

.120 Kereskedelmi jog 179—180. §§. alapszabályok módosítása feletti határozathozatal kizárólag a köz­gyűlés hatáskörébe tartozván, eb­beli jogát a közgyűlés az igazgató­ságra át nem ruházhatja. C. 1901. október 18. 452/901. sz. Gr. IX. 834. Gl. IV. 673. Az alapszabályok szerint az elsőbb­ségi és törzsrészvényeknek egy­máshoz való számaránya és azok mértéke megváltoztatható ugyan, azonban az e feletti intézkedés a közgyűlés hatáskörébe tartozván, az a közgyűlés által nem ruház­ható az igazgatóságra. C. 1904. január 20. 729. sz. Gr. IX. 835. Gl. IV. 672. A közgyűlés abban az esetben, ha a társaság időtartama nem volt már a tervezetben meghatározott időre megállapítva, ezt a tartamot meg­hosszabbíthatja. C. 1898. okt. 6. 586. sz. Gr. IX. 836. Gl. IV. 675. Az igagatósági és felügyelő-bizott­sági tagok szavazatai az őket ér­deklő közgyűlési tárgyaknál érvé­nyesülnek, az esetben, ha a neve­zettek, mint más részvényesek meghatalmazottjai gyakorolják a szavazati jogot. C. 1906. okt. 10. 999/905. V. Gl. XIV. 712. 180. §. Ha a közgyűlésen felvett jegyző­könyvből nem tűnik ki, hogy a részvényesek közül kik voltak sze­mélyesen jelen és kik gyakorolták meghatalmazott által s névszerint ki által szavazatjogukat, ugy a közgyülésea hozott határozatok semmisek. Curia 1898. szept. 9. 608/98. Gr. IX. 837. Gl. IV. 678. A megtartott közgyűlésről felvett s a periratokhoz eredetben csatolt jegyzőkönyv nem tartalmazza an­nak a megállapítását, hogy a kér­déses közgyűlésen megjelent rész­vényesek a jegyzőkönyvben fel­tüntetett részvényeket a részvény^ társaság jegyzőjének bemutatták volna, C. 1904. jun. 9. 1119/903. sz. Gr. IX. 838. A bíróság a részvénytársaság köz­gyűlésének jegyzökönyvét csak annyiban teheti vizsgálat tár­gyává, amennyiben az összehívás alakszerűségének hiánya, vagy hogy a kereskedelmi törvény sze­rint büntetendő valamely cselek­mény esete forog fenn. C. 1895. október 21. 1564. sz. Gr. IX. 839. A kereskedelmi bíróság a közgyűlési jegyzőkönyv elintézésekor csak azt van jogosítva megbírálni, vájjon a közgyűlés alapszabályszerüleg hi­vatott-e össze és hogy nem hoza­tott-e a törvény világos rendelke­zéseibe ütköző határozat. C. 1894. nov. 15. 1607. sz. Gr. IX. 840. Gl. IV. 556. A K. T. 180. §-ában, megjelölt biró­ságnak a K. T.-en alapuló fel­ügyeleti hatásköréből folyólag jo­gában áll a hozzá beterjesztett közgyűlési jegyzőkönyvnek egyes érdemleges határozatait hivatalból is vizsgálat tárgyává tenni. Bpesti T. 1901. jun. 5. 1953. sz. Gr. IX. 841. Gl. IV. 681. A kir. törvényszéknek a részvénytár­saságok fölött a kereskedelmi tör­vény első része 10. czimében sza­bályozott felügyeleti és ellenőrzési feladata a régi részvények sem­misnek kimondására, illetőleg azok bevonásának s uj részvényekkel kicserélésének elrendelésére nem terjed ki. Bpesti T. 1904. szept. 7. 15.015/904. sz. Gr. IX. 842. A kereskedelmi törvény a közgyű­lési határozatoknak a részvénye­sek részéről történhető megtáma­dása czéljából csakis a kereseti jogot biztosítja részükre és igy egyes részvényes a kir. Ítélőtáblá­nak a közgyűlési határozat tárgyá­ban keletkezett, az elsőfokú bíró­ság végzését elbíráló határozata ellen jogorvoslattal nem élhet. C. 1898. aug. 1. 767/98. sz. Azonos 1607/94. sz. Gr. IX. 843. Gl. IV. 556. és 644. A közgyűlésen elmozdított igazgató­ság tagjai saját személyükben fel­folyamodási jogosultsággal nem bírnak az illető közgyűlési határo­zat ellen, és az ez által netalán szenvedett sérelmeiknek orvoslá-

Next

/
Thumbnails
Contents