Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 180—182. §§. 121 sát nem perenkivüli uton, hanem csakis a törvény rendes utján érvényesíthetik. C. 1902. április 22. 520/902. sz. Gr. IX. 844. Ha a részvénytársaság igazgatósága a közgyűlést megelőző 8 nappal a mérleget és a felügyelő-bizottsági jelentést a társaság irodájában közzé nem teszi, s ezen időn belül azok nyomtatott példányokban az emiitett helyiségben a részvényesek rendelkezésére nem állanak; továbbá, ha az igazgatóság a részvényeket letétbe helyezett részvényesek jegyzékét a közgyűlésen nyilvános betekintés végett ki nem teszi, akként, hogy a részvényesek által hozzáférhető legyen, ezek a mulasztások nemcsak arra szolgálhatnak esetleg alapul, hogy az igazgatóság tagjai pénzbirsággal sújtassanak, hanem arra, hogy a közgyűlés határozatai sikeresen megtámadtassanak. 0. 1907. nov. 12. 1152/907. Gl. XIV. 713. Igazgatói illetményt maga az igazgatóság meg nem állapithat, az e részbeni határozat pedig nem tekinthető jóváhagyottnak a közgyűlésnek azon határozata által, melylyel a tisztviselői fizetések czimén a mérlegbe felvett kiadás jóváhagyatott. C. 103/906—907. febr. 12. Gl. XIV. 714. A K. T. 180. §. rendelkezése szerint a részvénytársaság közgyűlésén felvett jegyzőkönyvben a jelen volt részvényesek nevei felveendők lévén, a törvénynek ebből a rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy a jegyzőkönyvnek a tényleg jelen volt részvényeseket, illetve névszerint megnevezett azokat a személyeket, akik mint a részvényesek megbizottjai jelentek meg, fel kell tüntetnie, mert csak az ily jegyzőkönyv alapján állapitható meg minden kétséget kizárólag az, hogy a közgyűlésen tényleg ki volt jelen és hogy e szerint a közgyűlés határozatképes-e, valamint a megjelentek közül ki hány szavazat fölött rendelkezik az alapszabályok vonatkozó rendelkezésének megfelelően. C. 1907. január 24. 615/905. V. sz. Gl. XIV. 715. A közgyűlési határozat hivatalból i megsemmisistése. A czégbiróság jogköre a közgyűlés jegyzőkönyvével szemben. Az összehivás szabálytalanságának kérdésében. Gl. IV. 679. A kereskedelmi törvény értelmében üldözendő cselekvények vagy mulasztások szempontjából. Gl. IV. 680. 181. §. Czégjegyzékbe vezetését valamely részvénytársaság közgyűlési határozatának, nem gátolja az ezen határozat megsemmisítése iránt valamely részvényes által a K. T. 174. §-a alapján indított per. B. T. 197/77. sz. a. Gl. IV. 682. A keresk. bíróság nemcsak jogosítva, de kötelezve is van a hozz'á bemutatott közgyűlési jegyzőkönyveket az irányban megvizsgálni, vájjon a közgyűlés a törvénynek és alapszabályoknak megfelelő módon lett-e összehiva és megtartva vagy nem. B. T. 1882. április 24. 1990. sz. Gl. IV. 683. Részvénytársaságoknál választmány felállítása általában felesleges. Oly módon pedig, hogy az által az igazgatóság törvényes jogköre megszorittassék, meg nem engedhető. B. T. 1002/77. sz. Gl. IV. 684. 182. §. Ha az alapszabály tiltja, hogy két testvér igazgatósági tagnak választassák, az igazgatósági tag testvére a felügyelő bizottságba sem választható meg. C. 1898. szept. 9. 608/98. sz. Gr. IX. 849. Gl. IV. 679. A részvényes tömeggondnoka akkor is megválasztható igazgatósági tagnak, ha az alapszabályok értelmében csak részvényes lehet az igazgatóság tagia. C. 1896. decz. 30. 36/96. sz. a. Gr. IX. 845. Gl. IV. 668,