Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi meg. Bpesti tábla 1905. május 9. 1429. Gl. XII. 1673. A kereskedő a czégvalódisági elv sérelme nélkül czégét, mely alatt üzletét folytatni kivánja, maga választhatja meg, ebből pedig következik, hogy a kereskedő bíróilag sem arra nem utasitható, hogy czégének szövegét miként állapitsa meg, sem pedig a czég a kérelemtől eltérő szöveggel be nem jegyezhető. B. 1905. május 16. 1419. Gl. XII. 1674. Abból, hogy az 1898:XXIII. t.-cz. szerint keletkezett vagy átalakult s a központi szövetkezetbe rendes tagul belépett szövetkezetek bélyegés illetékmentességben részesittetnek a czégjegyzékbiróság által a szövetkezetekre vonatkozó minden közzétételre nézve, következik, hogy ezen szövetkezetek a czéghirdetési dij alól is mentesek. Jogt. hit. II. 55. 9. §. A keresk. törv. 9. §-a a bejegyzésnek csak harmadik személyek iránti hatályáról intézkedik. Oly nyilatkozat, melyet a fél meg nem tett, a bejegyzés által sem válik kötelezővé. C. 1887. április 27. 322. Gr. IX. 30. 1. még Gr. IX. 31. Gl. IV. 27. Jóhiszemű hitelezővel szemben annak bizonyitása, hogy a cég nem a czégjegyzékbe bevezetett személynek, hanem másnak a tulajdona, meg nem engedhető. C. 1893. szept. 21. 778. Gr. IX. 32. Gl. IV. 28. Korlátolt felelősségű tagokból alakult külföldi kölcsönös biztosítótársaság belföldi fiókja tévesen részvénytársaságnak jegyeztetett be s e tévedés csak utóbb igazíttatott ki. A biztositott ez alapon a szerződést megtámadta. A biróság e keresetet elutasította, — mert a téves bejegyzés az alapitó okmányok bemutatása mellett s az okmányok alapján eszközöltetett. A felperes pedig, amikor a biztosítási szerződést megkötötte, a czégjegyzékek kiegészítő részét képező jog 9—10. §§. 5 okiratok tartalmából meggyőződhetett volna, hogy a társaság tényleg nem részvénytársaság s hogy kötelezettségeiket a biztosítottak mint szövetkezeti tagok felelnek, — s ezért a bejegyzést eszközlő bíróságoknak a tévedése a szerződés érvényességére befolyással nem birhat. C. 1893. május 9. 1798/92. Gl. IV. 29. 10. §. Valamely hírlap kiadóhivatala nem bejegyzett czég és önálló aktorátusa nincs. C. 1895. okt. 24. 1182/94. Gr. IX. 38. Bejegyzett kereskedő a bejegyzésnek meg nem felelő czégtábla és nyomtatvány használatától pénzbírság terhe alatt eltiltandó. B. 1900. jul. 6. 1860. Gr. IX. 40., 41. Ellenkező: Gl. IX. 42., 43. A cégnek a K. T.-ben való meghatározása által ki van zárva, hogy a kereskedő vagy kereskedelmi társaság annyi különböző czéget jegyezhessen be, ahány különböző üzlettel foglalkozik. B. 1900. decz. 19. 3569. Gr. IX. 42. Ez az ujabbi gyakorlat. Különböző czégek alatt folytatott üzletek esetében, ha egy a tulajdonos, egy jogalany áll fenn. Curia 856/92. Gr. IX. 43. A czégjegyzésre jogosított személytől származó aláírás a czéget akkor is kötelezi, ha annak alakja a czégjegyzésnek meg nem felel. C. 1896. október 28. 863/898. Gr. IX. 33. Azonos Gr. IX. 35. A színleges czég alatt tett megrendelésért az üzlet tényleges tulajdonosa felelős. C. 1905., 1891. Gr. IX. 36. A kereskedő nincsen gátolva abban, hogy újonnan megszerzett üzletét saját, már bejegyzett czége alatt folytathassa. B. 4019/82. Gl. IV. 30. A bejegyzett kereskedő, valamint czégaláirásánál, ugy czégtábláján, hirdetményein és nyomtatványain, tekintettel a K. T. 10., 21. §-aira, bejegyzett czégét köteles hasz-