Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

,106 Kereskedelmi jog 174. §. tenni az alapszabályokban joghatályosan nem lehet. C. 1904. márezius 10. 1069/903. Gl. XI. 1227. A névre szóló részvények tulajdonjogira 1 a társaság1 részvénykönyvéhe való bejegyzés nélkül is megszerezhetők s a bejegyzés megtörténte előtt az uj tulajdonos csak részvényesi jogainak a társaságai szemben való gyakorlásában van korlátozva. Térfi VIII. 434. 174. §. A kereskedelmi törvény 174. §. alapján közgyűlési határozatot perrel megtámadni csak annak igazolása mellett lehet, hogy a fellépő felperes a kereset megindításakor és a per folyama alatt is részvényes. C. 1901. márezius 15. 705/900. sz. a. Gr. IX. 778. A megtámadó felperesnek részvényesi minősége oly esetben, amelyben az a felek között nem vitás, hivatalból nem vizsgálható. C. 1900. okt. 4. 433/900. sz. a. Gr. IX. 779. Gl. IV. 647. Ha a részvényes a közgyűlési határozat hatálytalanítása iránt keresetet indit, részvényesi minőségét már a keresetben kimutatni tartozik, a felebbezésben ez tehát már elkésetten czéloztatik. C. október 4. 1599/93. sz. a. Gr. IX. 780- Gl. IV. 637. A közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított perben a részvényesi minőség kimutatására nem az a döntő, hogy felperes a részvény birtokában van-e, hanem az, hogy a részvény felett mint tulajdonos rendelkezik-e. C. 1894. február 6. 67/93. sz. a. Gr. IX. 781. A letét jegy, melynek alapján a részvények bármikor átvehetők a részvénytársaságtól, legitimálja az illetőt a közgyűlési határozat iránti kereseti jog tekintetében. C. 1892. április 21. 1167/91. sz. a. Gr. IX. 782. Gl. IV. 639. A szavazati jog gyakorlását az alapszabályok határozván meg1, a szavazati jogosultság a részvénykönyvbe történt bevezetéstől függővé tehető. C. 1898. deczember 6. 1038/98. sz. a., lásd 814/92. sz. a. is. Gr. IX. 783. Az a részvényes, aki hozájárult valamely közgyűlési határozathoz, azt meg nem támadhatja; a jelenvolt részvényes tehát csak akkor, ha vagy tiltakozott, vagy tartózkodott a szavazástól. Ez a kereseti jog csak a részvényeseket illeti meg, s igy az alapitó ebbeli minőségében a közgyűlési határozatot megtámadni jogosítva nincs. C. 1896. febr. 12. 1773/95. Azonos 291/900. Gr. IX. 784. Gl. IV. 636. és 648. A K. T. 174. §-án alapuló megtámadási joga a részvényesnek akár önálló keresettel, akár kifogás alakjában érvényesíthető. A kereset siker esetén a határozat abszolút megsemmisítését, a kifogás pedig csak a peres felek közti hatálytalanságot eredményezi. C. 1894. ápr. 13. 1564/93. és 72/94, Gr. IX. 785., 789. Az alapszabályok módosítása iránt a részvényest kereseti jog a kereskedelmi törvény X. czime II. fejezete értelmében meg nem illeti. C. 1902. január 28. 454/901. sz. a. Gr. IX. 786. Gl. IV. 653. A közgyűlési határozat megtámadása iránti perben a törvény avagy az alapszabályokkal ellenkező határozat nemcsak a megtámadóval szemben, hanem egészen megsemmisíttetett és a részvénytársaság ujabb közgyűlésen törvényes határozathozatalra utasíttatott. C. 1897. április 1. 888/96. sz. a. Gr. IX. 787. Gl. IV. 649. A bíróság a megtámadási p?rben csupán arra szorítkozik, hogy a törvénytelen határozatot megsemmisíti, de nem hozhat a közgyűlés helyett más, a törvény vagy alapszabályoknak megfelelő határozatot, sem nem utasíthatja a társaságot valamely pozitív határozat hozatalára. C. 1897. február 4. 6/97. sz. a. Azonos 1172/97. sz. a. Gr. IX. 788. Gl. IV. 600. és 657. A közgyűlési határozat nemcsak ke-