Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 172—173. §§. 103 1894. márcz. 21. 214/894. sz. a. Gr. IX. 764. 172. §. A részvénytársaság: nem kötheti ki alapszabályaiban, hogy a részvényeit eladni, illetve átruházni kívánó részvényes ebbeli szándékát előbb az igazgatóságnak bejelenteni és nála a részvényt 30 napra letétbe helyezni köteles. Temesvári T. 3971/905. Gl. XIII. 1202. A részvények, ugy a részvény bizonyos részéhez jogositó elővételi jegyek szabadon értékesíthető vagyonalkatrészeknek tekintendők s mint ilvenek, szabadon értékesíthetők is. Térfi IV. 328. 173. §. A kereskedelmi törvény 172. és 173. szakaszai rendelkezéseinek egybevetéséből kétségtelen, hogy névre szóló részvény tulajdona puszta átadás által meg nem szerezhető, miből következik, hogy névre szóló részvényekre nézve a tényleges birtok magában a tulajdonjogi vélelmet meg nem állapítja. C. 1888. február 15. 5137/87. Gr. IX. 765. Gl. IV. 618. Az a körülmény, hogy a részvényeknek felperesre történt átruházása az alperes részvénytársaság részvénykönyvébe bevezetve nincsen s így felperes részvényesi minősége alperes részvénytársasággal szemben a K. T. 173. szakasza szerint igazoltnak nem tekinthető s igv az uj részvények kiadását a hátiratolt régi részvények alapján nem követelheti, figyelembe nem vehető, mert a kereskedelmi törvény most idézett szakasza szerint a részvénykönyvbe való bevezetés nem kelléke a tulajdonjog átruházásának, hanem az idevonatkozó rendelkezésnek csak az az értelme van, hogy mindaddig, mig a részvénykönyvbe bevezetve nincs, az uj tulajdonos a társasággal szemben nem gyakorolhat részvényesi tagsági jogokat. C. 1893. november 22. 814/92. sz. a. Gr. IX. 766. A részvény tulajdona magával az átruházás tényével szállván át a vevőre, az átruházó az átruházás után, azon az1 alapon, hogy az átruházás a részvénykönyvbe még bevezetve nincsen, s közgyűlési határozatot sikeresen meg nem támadhatja. C. 1895. június 5. 734/95. sz. a. Gr. IX. 767. Gl. IV. 619. Névre szóló részvények a K. T. 173. szakasza értelmében üres hátirattal átruházhatók lévén, a részvénytársaság a birtokosnak azt a követelését, hogy őt mint a részvényekre vezetett hátiratokkal s igy formailag igazolt részvényest részvényesi jogainak gyakorolhatása végett a részvénykönyvbe bevezesse, megtagadni jogosítva nincs, hacsak nem bizonvitja, hogy a birtokos a részvényeket rosszhiszemüleg vagy vétkes gondatlansággal szerezte meg vagy egyáltalában nem szerezte meg. C. 1902. szent. 11. 1570/1901. Gr. IX. 768. Gl. IV. 631. Az a körülmény, hogy a részvény üres hátirattal igazolt uj birtokosa a részvénykönyvben mint ilyen bejegyezve nincs, a K. T. 173. szakasza szerint nem eredményezheti azt, hogv az a részvénybirtokos ne gyakorolhassa azokat a jogokat, melyek őt a reá átruházott részvény alapján megilletik. C. 1900. október 18. 465/1900. Azonos 466/1900. sz. Gr. IX. 769. Gl. IV. 635. Ha a részvénytársaság felperest a részvénykönvvbe ?. részvények tulajdonosául be nem vezetné, ugy a felperes jogosítva lesz mindaddig, mig az emiitett részvénvek birtokában marad, részvényesi jogait az ítélet alapján gyakorolni. C. 1898. május 10. 333/98. sz. a. Gr. IX. 770. Gl. IV. 633. Minden bányarészvémy határozott névre lévén kiállítva, ebbeli minőségénél fogva a névre szóló értékpapírokkal annyiban egyforma jogi tekintet alá esik, amennyiben ezt egyébként különleges jogi természete megengedi; ehhez képest a ke-