Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

104 Kereskedelmi jog 173. §. reskedelmi törvény 172. és 173. §-ának az értékpapírok átruházására vonatkozó és a báryarészvények különleges jogi termfcózetével nem ellentétes rendelkezése a bányarészvényekre is megfelelően alkalmazandó; e szerint pedig kétségtelen, hogy a bányarészvény pusztán kézröl-kézre átadás által tulajdonul meg nem szerezhető, hanem ehhez legalább is érvényes üres hátirat vagy a szerzés egyéb alkalmas czimének egyébként igazolása szükséges ; és igy a bányarészvényre nézve a tettleges birtok magában véve tulajdonjognak jogi értelmét meg sem állapítja. C. 1899. június 15. I. G. 163/899. sz. a. Gr. IX. 771. Az üres hátirattal átruházott névre szóló részvénynek birtokosa jogosítva van a szelvényivet követelni, ha nincs is a részvény a részvénykönyvben nevére átírva. C. 1896. ápr. 24. 975/894. Gr. IX. 772. Gl. IV. 620. és 621. A részvény átruházása engedmény utján is joghatályosan eszközölhető. C. 1895. június 5. 734. sz. a. Gr. IX. 773. Gl. IV. 619. A K. T. nem irja elő, hogy a névre szóló részvények üres hátirat melletti átrubázása mily módon és a részvény mely lapjára vezettessék és igy az első lapra vezetett átruházás is érvényesnek tekintendő. C. 1895. április 25. 975/894. sz. a. Gr. IX. 774. Gl. IV. 620. és 621. A K. T. 173. szakasza értelmében eszközölt hátiratnak nincs az n jogi hatálya, mint a váltótörvény értelmében vett hátiratnak; miből folyóla.g az átruházó elleni őt megillető összes kifogásokat az átvevő is tűrni tartozik. C. 1893. ápr. 25. 470. sz. a. Gr. IX. 775. Gl. IV. 632. A részvénytársaság alapszabályainak az a határozmánya, hogy a részvényt csakis az igazgatóság közvetítésével és beleegyezésével lehet átruházni, mint törvénybe ütköző, semmis és érvénytelen. C. 1896. évi nov. 11. 1729/95. sz. a. Gr. IX. 776. Gl. IV. 626. A K. T. 173. szakasza szerint a névre szóló részvények üres hátirat mellett átruházhatók, de a birtokos, í mennyiben az alapszabályok máskép nem intézkednek, a társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvénykönyvbe bevezettetett; a törvény tehát feltétlenül megengedi a részvények átruházását s e részben a társaság' beleegyezése nem lényeges és ezzel ellentétben az alapszabályok sem köthetik az átruházás hatályát a részvénytársaság beleegyezéséhez. Curia 1904. febr. 19. 1068/903. Azonos 1069/903. Gr. IX. 777. A keresk. törv. 173. szakaszának azon rendelkezéséből, hogy a részvénytársaság a részvénybirtokosi minőség vizsgálatára kötelezve nincs, önként folyik, hogy e minőség vizsgálata jogában áll. Ez a jog aaonban nem terjedhet ki arra, hogy a társaság a részvények átruházásának alapját képező ügyletet vizsgálhassa^ hanem a vizsgálat joga csak arra terjed ki, hogy vájjon alaki szempontból a birtokosi minőség legitimálva van-e, különösen, hogy a hátirat valódi-e, vagyis a részvény birtokosától származik-e ? Ha az alapszabályoknak az. a korlátozó rendelkezése, hogy a részvények átírása a részvénytársaság igazgatóságának jóváhagyásához van kötve, a részvénytársaság által kibocsátott és névre szóló részvények szövegében elő nem fordul, a szóban levő alapszabálykorlátozás a részvények közforgalomra szánt értékpapír természeténél fogva már ez okból sem lehet joghatályos. Jogt. hit. II. 33. Ha az ajándékozó a részvényeket a megajándékozott vevőre átirattá, de a részvényeket tényleg át nem adja, hanem azokat a magának fentartott haszonélvezet czéljából birtokban tartja, akkor a megajándékozott a tulajdonjogot a részvényekre mégis megszerezte. Curia 1905. szeptember 28. 7487/904. sz. a. Gl. XII. 1790/a.. Sem a K. T. rendelkezéseivel, sem pe-