Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

4 Kereskedelmi jog 7—9. §§. valódi jogviszonyairól. C. 93. máj. I 9. 1798/92. Gr. IX. 25. A valóságnak meg nem felelő bejegy­zés a czégjegyzékbe nem bir tör­vényerővel. C. 87. ápr. 27. 322. Gr. IX. 26. A czégjegyzési okmánytárban meg­őrzendő okmányok az állam hivata­los nyelvén is bemutatandók. B. 82. jan. 12. 2844. Gr. IX. 23. Gl. IV. 26. Az eredetileg érvénytelen bejegyzés utólagos hozzájárulás hiányában idő folytán se válik érvényessé. C. 87. ápr. 27. 322. Gr. IX. 29. Együttes czégjegyzés esetén is köte­lező az egyik tagnak az a ténye, melylyel valamely ügyletet storní­rozott. C. 1904. okt. 26. 1392/93. Gr. IX. 37. Bejegyzett cégnek a bejegyzést meg­előzőleg történt kötelezettség vál­lalása hatályos, ha a czég tényleg létezett. C. 1899. febr. 9. 47/99. Gr. IX. 34. Az 1898: IV. t.-ez. értelmében a tör­vényszéki czégjegyzések szövegé­ben a község hivatalos nevének használata és pedig azon Írásmód sierinl, amint az az országos köz­ségi törzskönyvben vezettetik, kö­telezi") lévén, nyilvánvaló, hogy a mái nyelvű ezég szövegében is csak a községnek hivatalos neve hasz­nálható. C. 1907. nov. 6. 1200/V. Gl. XIV. 651. A czégbiztos felfolyamodási határ­ideje — a czégkivonatnak a ker. minisztériumban történt iktatásá­tól számitott 30 nap nem változik az által, hogy a czégbiztos a biró­sági iratokat előbb átkéri. D. 1906. nov. 27. 4210. Gl. XIV. 652. 7—9. §. Csak azon czég tekinthető jogi sze­mélynek, mely törvényszékileg be­jegyeztetett. A be nem jegyzett czég által szerzett jogok és elvál­lalt kötelezettségek nem a czéget mint ilyent, hanem csak a be nem jegyzett czég tagjait illetik, illetve terhelik. C. 1905. ápr. 4. 902/904. Gl. XII. 1669. A czégjegyzésnek meg nem felelő váltóaláirás is kötelezi a czéget, ha bizonyittatik, hogy az alá nem iró czégtag az aláirással az aláirót megbizta. C. 1905. márczius 28. 797/904. Gl. XII. 1670. Igaz ugyan, hogy a czéget rendsze­rint a czégjegyzésnek megfelelő aláirás kötelezi; a kereseti váltón olvasható elfogadói nyilatkozat pe­dig, a beszerzett czégkivonat tanu­sága szerint, a czégjegyzésnek meg nem felel: ennek daczára azonban a kereseti váltón levő elfogadói nyilatkozat az alperes czéget az esetben kötelezi, ha e nyilatkozatot a czégjegyzésre együttesen feljogo­sított czégtagok egyike irta a vál­tóra a másik czégtag beleegyezésé­vel és az a körülmény, hogy a vál­tón olvasható elfogadói nyilatkozat a czégjegyzéstöl eltérő, közömbös az esetben, ha az elfogadói nyilat­kozat mind a két czégtagnak köl­csönös beleegyezésével Íratott az egyik czégtag által a váltóra, mi­vel az együttes czégjegyzésnek az a czélja és hatálya, hogy azzal az együttes czégjegyzésre feljogosí­tott czégtagoknak megegyező aka­ratnyilvánítása jusson kifejezésre. C. 1905. márczius 28. 797/904. Gl. XII. 1671. Nem felel meg a czégvalódiság elvé­nek s megtagadtatott a czégbejegy­zés, mert a kölcsönök, adásvételi és bérleti ügyletek közvetítésével foglalkozó ügynök által a czégbe felvett „Mezőgazdasági áru- és hi­telforgalmi vállalat" toldat hang­zatosságánál fogva a közönségnek abban az irányban való megtévesz­tésére adna okot, mintha folya­modó vállalata a mezőgazdasági árukkal, valamint a hitel eszközei­vel közvetlenül rendelkező intéz­mény volna. Bpesti tábla 1905 május 16. 5831/905. Gl. XII. 1672." Az „Országos" jelzőnek a czégbe való felvétele a czégvalódiság elvéből folyólag csak államilag támogatott vagy működésüket az ország egész területén kifejteni képes nagysza­bású pénzintézeteknek engedhető

Next

/
Thumbnails
Contents