Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

kereskedelmi jog 163—165. .§§. 99 akkor is visszafizetendő, ha az alaptöke befizetése után szerezte meg az illető az uj részvényeket. C. 1905. nov. 30. 921/904. Gl. XIII. 1201. 163. §. A keresk. törvény 163. §-a szerint a társaság vagyona részvényeik arányában a részvényeseké ugyan, de a társaság feloszlása előtt a részvényeseknek ez a joga csak arra terjed ki, hogy a részvényes a tiszta haszonból reá eső osztalékot követelhesse. Curia 1900. márczius 9. 94/900. sz. Gr. IX. 734. Gl. IV. 596. A kereskedelmi törvény nem tiltja, hogy a részvényesek egyes csoportjai különböző jogokkal bírjanak. A különbözőség vonatkozhatik akár az osztalékra, akár a részvényesi minőségből folyó egyéb jogokra. Nincs ok arra, hogy a választói jog tekintetében a különbözőség lehetősége az egyes csoportok közt kizárassék. Nem lehet tehát megtagadni az oly alapszabályi rendelkezés bejegyzését, amely szerint az igazgatóság tagjainak kijelölése a részvényesek egyes csoportjainak van fentartva, mely fentartás a tervezetbe is felvétetett: amely szerint az igazgatóság határozatképessége mindegyik csoport részéről jelölt két igazgatósági tag jelenlététől függ. Ellenben az, hogy az egyes igazgatósági tagokat a részvényesek melyik csoportja jelölte volt, nem lehet tárgya a bejegyzésnek és igy nem engedhető meg a czégjegyzésnek oly módja, illetve a képviseleti jogkörnek harmadik személyekkel szemben oly korlátozása, hogy a czéget jegyző igazgatósági tagok közül egynek az egyik csoport,* és egynek a másik csoport jelöltjének kell lennie. Jogt. hit. II. 25. 164. §. A keresk. törv. 164. §-a nem zárja ki azt, hogy valamely részvénynek több birtokosa lehessen, hanem ezen §-nak helyes értelme az, hogy a társasággal szemben egy-egy részvény alapján, ha annak esetlegtöbb birtokosa is van, a részvény által biztosított jogoit a részvénybirtokosok csak együttesen gyakorolhatják. C. 888. decz. 19. 1084. sz. Azonos 1886. április 1. 1080/85. sz. Gr. IX. 735. GL IV. 598,, 621. és 622. A névre szóló részvény is érvényesen zálogba adható hátirat nélkül. C. 1894. május 2. 219/94. sz. Gr. IX. 736. A részvénytársaság alakulása előtt kibocsátott elismervény engedményese nem szerzi meg az elismervény alapján kiszolgáltatandó részvény tulajdonát, hanem csak az annak alapján fennálló követelési igényt a részvény kiszolgáltatására. C. 1901. máj. 1. 1378/900. Gr. IX. 737. Gl. IV. 599. 165. §. Azon az alapon, hogy alapszabályéilenesen csak annak osztalékszelvénye váltatik be, aki a részvénykönyvbe magát bejegyeztette, a közgyűlési határozat megsemmisitendő. C 1894. febr 27. 236/93. sz. Gr. IX. 738. Ha a megtámadott közgyűlési határozattal az évi nyereség helytelenül állapíttatott meg, abból folyóan, hogy valamelyik ingatlan eladásából elért nyereség helyett annak egész vételára Íratott a nyereségszámlára — a vonatkozó közgyűlési határozat nemcsak a többletre vonatkozó részében, hanem egész terjedelmében semmisitendő meg és a közgyűlés az osztalék ujabbi megállapítására utasítandó. 1S98. november 25. 1122/98. sz. Gr. IX. 739. Az ingatlan eladásából előállott veszteség nem a tárasásg rendes üzleti körébe vágó ügyletből merülvén fel, mint rendkívüli veszteség az alapszabályoknak megfelelően a tartalékalapból fedezhető. C. 1903. okt. 29. 836/902. Gr. IX. 740. Gl. IV 737. A részvénytársaság tartalékalapjából az alapszabályok szerint csak a 7*