Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

100 Kereskedelmi jog 165—166. §§. rendkívüli veszteségek lévén fedezhetők, a társaság rendes üzleti körébe tartozó ügyletekből eredő veszteségek, mérlegszerű nyereség fenforgása esetében, ebből fedezetet nem nyerhetnek. C. 1901. nov. 27. Részvényjegyzés esetében a jegyzett összegnek részben földmunkával 1382/901. Gr. IX. 741. Gl. IV. 736. A keresk. törvény nem kötelezvén a részvénytársaságot arra, hogy tartaléktőkét gyűjtsön, az alapszabályok joghatályosan haitározhatják meg azt, hogy a gyűjtött tartaléktőke a részvénytársaságot ért bármilyen veszteség kiegyenlítésére forditható. Curia 1904. január 22. 1660/903. sz. Gr. IX. 742. A felülosztaléknak a jövő év számlájára való előirása iránti határozat csak akkor semmisíthető meg, ha az osztalék gyanánt felosztandó összeg az előbbeni évről áthozott nyereség számításba vétele nélkül kevesebb mint az elért azon évi nyereség. C. 1904. jun. 8. 370/904. Gr. IX. 743. A keresk. törv. 299., 300. és 303. fainak egybevetéséből kétségtelen, hogy bemutatóra szóló papírokra zálogjog csak ezek tényleges birtoklásával együtt szerezhető, s a megszerzett zálogjog csak addig tart, míg a tényleges birtoklás. C. 1890. ápr. 23. 1360/89. sz. Gl. IV. 601. 166. §. Alperes azzal a kifogással, hogy o kereseti követelés alapját képező elsőbbségi kötvények még ki nem sorsoltattak, sikeresen csak az esetben élhetne, ha eme kötvényeknek alapszabályszerü kisorsolása a felszámolás tartama alatt is ennek végleges befejezéséig fogainatosittatotit volna. C. 1890. márcz. 26. 1153. sz. Gr. IX. 744. Gl. IV. 602. A közgyűlés az alapszabályoknak a tervezetből átvett intézkedését, hogy az elsőbbségi kötvények kisorsolás utján -törlesztetnek, jogosult volt oly irányban módosítani, hogy azokat visszaváltja. C. 1887. máj. 5. 377. sz. Gr. IX. 745. Gl. IV. 603. és 651. Az elsőbbségi kötvények a megszüntetett részvények utáni osztalékról kiállított kötelező jegyekkel szemben semmiféle előnyben nem részesíthetők. C. 1897. márcz. 16. 27. sz. Gr. IX. 746. Gl. IV. 604. Hogy az elsőbbségi részvények (Prioritaets-Actien) szemben a törzsrészvényekkel mily előjogokkal bírnak, jelesül, hogy elsőbbségük a törzs vagy ónban való részesülésre vagy az évi nyereségosztalékra vonatkozik-e, az per esetén puszta vélelmezés alapján meg nem állapitható, hanem e tekintetben egyedül az alapszabályok vagy az illető részvények kétségtelen szövege jöhet csak bírói figyelembe. Smsz. 8294/79. sz. Gl. IV. 606. Ha valamely részvénytársaság részvényeinek egyik sorozata — a részvények szövegéből kitetszőleg — olyformán bízstosittatott, hogy az illető részvények a • részvénytársaság feloszlása vagy törzsvagyonának eladása esetében mindenekelőtt kifizetendök lesznek, ugy ez esetben a nem biztosított részvények tulajdonosai mindaddig, míg a biztosított részvények a hitelezők érdekeinek sérelme nélkül ki nem fizettetitek, csak a tiszta nyereségből kaphatnak osztalékot, — még pedig ezt egyenlő jogon s ugyanazon arányban — de a törzsvagy ónnak állagán, akár az alaptőkének leszállítása alpján, melynek, ha nem is minden, de legtöbb módozata a végleges feloszlással egyértelmű, akár a társasági vagyonnak vagy csak egy részének is eladása folytán, nem osztozkodhatnak. Lfi. 503/81. sz. Gl. IV. 607. Az elsőbbségi részvényeknek biztosított előjogok, mint amelyek a társasági szerződéstől külön szerződésen alapulnak, közgyűlési határozattal sem el nem törülhetők, sem nem korlátozhatók. E tekintetben nem tesz különbséget, hogy az elsőbbségi részvények a törzsrészvényekkel egyidejűleg csak a társa-