Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

98 Kereskedelmi jog 162. §. .iából foganatosított ujabb részvény kibocsátásánál a részvényjegyzésből származó, fizetési kötelezettség teljesítésének alapfeltétele az, hogy a közgyűlési határozat alapján kibocsátandó valamennyi részvény elhelyezve legyen, és igy a részvénykibocsátás a maga teljességében eredményre vezessen. C. 1900. november 8. 613/900. Azonos 1335/95. és 1412/95. Gr. IX. 728. Gl. IV. 590. Az alaptöke felemelése czéljából elhatározott ujabb emissio sikerre nem vezetvén, a részvőnyaláiró a befizetett részvényösszeget (kamat nélkül) visszakövetelheti még abban az esetben is, ha a kiszolgáltatott részvények alapján részvényesi jogot gyakorolt, mert ez magában véve még nem tekinthető joglemondásnak. C. 1901. decz. 3. 722/901. Gr. IX. 730. Gl. IV. 592. A K. T. 149. és 154. §. elveinek alkalmazása, ha a részvénytársaság elhatározta, hogy alaptőkéjét felemeli uj részvények kibocsátása által, azonban a tervezett alaptőkefölemelés nem sikerült teljesen. C. 1897. jun. 30. 368/97. Gr. IX. 729. Gl. IV. 591. A keresk. törv. 157. ós 158. §-ai értelmében a részvénytársaság alaptőkéje tekintetében a czégjegyzékbe való bevezetés tárgyát egyedül az alaptőkének nagysága, a részvények vagy hányadrészvények száma és: ezek névértéke képezheti s igy az alaptőkére, ugy egyes részvényekre eszközlött egyes befizetéseknek megtörténte külön bejegyzés tárgyává nem tehető. B. T. 1899. nov. 14. 3012. sz. Gl. IV. 597. Az alaptökefelemelés czéljából történt uj részvénykibocsátásnál, a névértéken felüli kibocsátással elért részvény felpénz (agio) osztalék gyanánt való felosztása, az alapszabályoknak erre vonatkozó kifejezett rendelkezése hiányában, nem kötelező. C. 1900. márczius 9. 94/900. sz. Gr. IX. 731. Gl. IV. 596. Az alaptőkefelemelés czéljából kibocsátott részvényekre tényleg befizetett összeg a részvényaláirónak visszaadandó, ha a tőkefelemelés egészben sikerre nem vezetett, hacsak ebbeli igényéről az aláiró le nem mondott. . C. 1901. február 8. 1329/900. sz. Gr. IX. 732. Gl. IV. 594. Az alaptöke felemelése czéljából kibocsátandó uj részvényekre az elővételi jog egyeseknek csak abban az esetben biztositható, ha ez iránt már a megalakuláskor készitett tervezetben foglaltatik rendelkezés. C. 1900. szept. 6. 796/900. Gr. IX. 733. Gl. IV. 595. Abból, hogy a részvénytőke a társaság pénztárába esetleg nem folyc be, hanem az egy átvett gyár vételárának kifizetésére fordittatott, nem állapitható meg, hogy a részvénytőke be nem fizettetett, s igy uj részvények nem volnának kibocsáthatók, mert a tényleg kifizetett vételárral szemben az a körülmény, hogy a megvett gyár a valóságban mily értéket képviselt és hogy annak értéke czimén a részvénytársaság könyveiben mennyi van elkönyvelve, közömbös. C. 1905. november 30. 923/904. sz. Gl. XII. 1786. Ama kérdés eldöntésénél, hogy az ujabban kibocsátott részvények az eredetileg kibocsátott részvények be nem fizetése okából semmisek-e, az az irányadó, hogy az eredetileg kibocsátott részvények már azon időpontban befizetve legyenek, a melyben az uj részvények kibocsátása elhatároztatott s ha ezen időben ez nem történt meg, ugy a részvények semmisek, s ezen az sem változtat, hogy az ekkor kibocsátani elhatározott részvények az igazgatóság által tényleg csak akkor adattak ki, amikor az eredetileg kibocsátoitt részvények már befizetve voltak. — Az igazgatósági tagok által megtéri tendő kárt a részvényekre befizetett összeg képezi. C. 1905. nov. 30. 921/904. Gl. XII. 1787. Az alaptőke teljes befizetése előtt kibocsájtott uj részvények semmisek lévén, az azokért adott vételár még